Halálbüntetés: ezek a legvérszomjasabb államok a Közel-Keleten

Szaúd-Arábiában a nyilvános lefejezés és a halálra kövezés a leggyakoribb. Egyiptomban tavaly egyetlen nap alatt 500 embert ítéltek halálra egy rendőr meggyilkolásáért és vandalizmusért a 2013-as zavargások alatt. Iránban drogfogyasztókat is végeznek ki.

Ugyanakkor vannak olyan országok is a térségben, ahol tavaly egyetlen esetben sem hajtották végre a legsúlyosabb ítéletet. Ezek közé tartozik Algéria, Bahrain, Kuvait, Libanon, Líbia, Marokkó, Katar és Tunézia. Másik nyolc országról viszont ez egyáltalán nem mondható el. Közülük a legenyhébb a helyzet az Egyesült Arab Emírségekben, ahol tavaly egy embert végeztek ki, és a Palesztin Területeken, ahol kettőt.

A következő a listán Jordánia, 11 kivégzéssel. Ezt mind egyetlen napon hajtották végre, december 21-én akasztották fel az elítélteket Ammantól 90 kilométerre, egy börtönben. A kormány szerint egy erőszakos bűnözési hullámnak akartak véget vetni ezzel. Ezt megelőzően nyolc évig egyetlen halálbüntetést sem hajtottak végre az országban.

Aztán Egyiptom jön a sorban: tavaly legkevesebb 15 kivégzés volt ott. Jóllehet ez nem túl nagy szám néhány térségbeli országhoz képest, halálos ítélet ennél jóval több született: több, mint 500, vagyis a MENA-országokban hozott halálos ítéletek 65 százaléka.

Jóllehet jóval kisebb ország, Jemen több embert végzett ki tavaly, mint Egyiptom. Legkevesebb 22-őt. És mióta fél évvel ezelőtt polgárháború tört ki az országban, azóta a militáns iszlamista csoportok is végeznek ki embereket. Az Iszlám Állam jemeni szárnya például állítólag 15 huszi katonát fejezett le áprilisban.

A jemeni után az iraki kormány jön a sorban, legkevesebb 61 kivégzést hajtott végre tavaly. A vallomásokat Irakban gyakran kínzásokkal csikarják ki, a kivégzések pedig többnyire csoportosak. 2014-ben volt olyan nap, amikor 34 emberen hajtották végre a halálos ítéletet. De ez nem minden. Az országnak azokról a területeiről, amelyek az Iszlám Állam kontrollja alatt vannak, nincsnek adatai az Amnesty International-nek. A média viszont gyakran számol be arról, hogy ott kisebb “bűnökért” is végeznek ki embereket: homoszexuálisokat taszítanak a mélybe háztetőkről, tolvajokat feszítenek keresztre és lőnek agyon köztereken.

A térség második leggyilkosabb országa, ha a végrehajtott halálbüntetéseket nézzük, Szaúd-Arábia, legkevesebb 90 kivégzéssel. A saría törvényei szerint kormányzott királyságban a lefejezés a leggyakoribb kivégzési mód, vagy a nyilvános megkövezés, például a házasságtörők esetében. Mindkét esetben elkábítják az elítélteket. Szaúd-Arábiában olyan “bűnökért” is halál jár, mint például a varázslás, a boszorkányság, a hitehagyás, vagy ellenzéki politikai nézetek. Azon kevés országok közé tartozik, ahol a 18 éven aluliként elkövetett cselekményekért is szabnak ki halálos ítéletet.

A listavezető a kivégzéseket tekintve a térségben Irán. Az Iszlám Köztársaságban több emberen hajtanak végre halálos ítéletet, mint bárhol a világon, Kínát és talán Észak-Koreát leszámítva – mondják a jogvédők. Az utóbbi azért nem biztos, mert onnét nincsenek megbízható adatok. Emberi jogi csoportok szerint már az idén is több száz embert végeztek ki Iránban, bár a legtöbb esetről nincs jelentés.

A jelek szerint az országban sok mindenért jár halálbüntetés, mindenekelőtt kábítószercsempészésért és drogfogyasztásért. Hivatalosan 289 embert végeztek ki tavaly, de az Amnesty szerint legalább 454 esetről nem számoltak be a hatóságok. A Human Rights Watch júniusban azt jelentette, hogy az idei év első öt hónapjában legkevesebb 340 embert végeztek ki, többségüket drogokkal összefüggő bűncselekmények miatt. A jogvédők szerint Irán a halálbüntetést etnikai és vallási kisebbségek ellen is beveti, például kurd politikai foglyok vagy szunnita muszlimok ellen.

Szíriában a háború előtt Aszad rendszere rablásért, drogcsempészésért, vagy például a Muzulmán Testvériséghez tartozásért szabott ki halálos ítéleteket. De mióta 2011-ben kitört a polgárháború, lehetetlen megmondani, hogy hány embert végeztetett ki ott az állam.