Adományok és nemzetközi vezetés: 2018-ra ígérik az új Egyiptomi Múzeumot

Már régóta tervezik az új, hatalmas múzeum megnyitását a gízai piramisoknál, és ha a 2011-es felkelést követő gazdasági krízis nem szólt volna bele, talán már fogadhatná is a látogatókat az épület. Amelyre nagy szükség van, mert a fáraókori kincsek nagy része kiállítótér híján a kairói belvárosban álló régi múzeum pincéjében várja sorsa jobbrafordulását.

Az átadás legújabb, hivatalosan tervezett időpontja 2018, az építkezés gőzerővel folyik a Keopsz piramis árnyékában, több mint 48 hektáron. Itt tartotta sajtótájékoztatóját Mamdouh el-Damaty miniszter. Aki szerint az új múzeum működését úgy fogják megoldani, mint a 2002-ben megnyílt alexandriai könyvtárét, a Bibliotheca Alexandrináét. Vagyis a kormánytól független lesz az intézmény, és ezt külön törvényben garantálja a parlament.

Az ötletet már korábban felvetette az egyiptomi Indiana Jones, a mostani tárcavezető elődje, Zahi Hawass. A nagy ismeretterjesztő csatornák műsoraiból ismert egyiptológus szerint a kormányzati rutin alkalmatlan múzeumok menedzselésére.  Magánszemélyeket és nemzetközi szervezeteket kell megnyerni szponzornak, és ösztönzőerőként az adományozók nevét fel kell tüntetni a falakon.

A múzeumnak ma még csak az alapjai állnak, és a tartószerkezet egy része. Jóllehet már évekkel ezelőtt meg kellett volna nyitni, pénz hiányában minden csúszik, mindig újabb és újabb dátumok tűnnek fel, ezek közül a legutóbbi a 2018-as. Van viszont olyan csatolt létesítmény, amit már használnak is: az új restaurátor-központban már folyik a munka, azoknak az eddig nem látott műkincseknek a helyreállítása, amelyeket az új múzeumban állítanak majd ki. A japán műszaki segítséggel 300 millió dolláros hitelből épült központban olyan laboratóriumok vannak, amelyekben szkennelni és vizsgálni tudják a múmiákat, illetve az agyagból, fából, textilből, üvegből készült leleteket. Az alkalmazottak Japánban kaptak képzést.