A tábornok útvesztője: Ríos Montt megint megúszta
Alig két évvel az után, hogy az alkotmánybíróság érvénytelenítette a népirtással vádolt korosodó guatemalai dandártábornokra kirótt 80 éves börtönbüntetést és új tárgyalást rendelt el, Ríos Montt ismét kijátszotta az igazságszolgáltatást. Guatemala egykori – de facto – államfőjét a törvényszéki orvosok “szellemileg alkalmatlannak” találták az ellene indított bírósági eljárás lefolytatására, így a 89 éves ex-diktátornak ismét jó esélye mutatkozik arra, hogy ügyének július 23-ra kiírt tárgyalását is felfüggesszék a bírák.
A Guatemalát 1982 márciusa és 1983 augusztusa között kormányzó Ríos Montt-ot még 2013 májusában, népirtásért 50, emberiség-ellenes bűntettek elkövetéséért pedig 30 éves börtönbüntetésre ítélte egy guatemalai bíróság. A 2013-as verdikt már csak azért is történelmi precedensnek számított az országban, mert a közel negyedmillió áldozatot követelő guatemalai polgárháborúban elkövetett visszaélések nyomán korábban egyetlen államfő ellen sem született elmarasztaló ítélet.
Miután az alkotmánybíróság az eljárás során elkövetett szabálytalanságokra hivatkozva 2013 májusában érvénytelennek nyilvánította az ítéletet, és a legfrissebb orvosi szakvélemények a július 23-ára kiírt tárgyalás lefolytatását is kérdésessé teszik, úgy tűnik, hogy a guatemalai igazságszolgálás kulcsfigurái még koránt sincsenek készen a múlttal való szakításra.
A Nemzeti Törvényszéki Intézet (Inacif) minap publikált szakvéleménye szerint “Ríos Montt egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy érdemben vegyen részt saját jogi védelmében vagy, hogy megértse az ellene felhozott vádakat”. Az Inacif szakértői szerint amennyiben vádlottat további vizsgálatoknak vetnék alá, az “a beteg életminőségének romlását, valamint krónikus szellemi leépülését idézné elő”.
“Ríos Montt egészségi állapota nem teszi lehetővé, hogy érdemben vegyen részt saját jogi védelmében vagy, hogy megértse az ellene felhozott vádakat.”
A guatemalai politikai és gazdasági elit komoly nyomást gyakorol az ország igazságszolgáltatási rendszerére, így a guatemalai polgárháború során elkövetett visszaélések kivizsgálására és a bűnösök felelősségre vonására még a konfliktus lezárása után közel húsz évvel sem mutatkozik politikai akarat. A guatemalai elitnek pedig bőven akad szennyese. Elég például a jelenlegi államfő, Otto Pérez Molinát említeni, aki a latin-amerikai elnyomókat képző Amerikák Iskoláján (Escuela de las Américas) szerzett tudását aktív állománybeli tisztként Ríos Montt államcsínyét támogatva kamatoztatta.
A vád szerint Ríos Montto az országot sújtó polgárháború alatt legalább 15 mészárlás elkövetéséért terheli felelősség. Ezekben 1770, főként őslakos származású polgári személy vesztette életét, és közel 29 000 család kényszerült elhagyni lakhelyét. A volt diktátor ellen indult eljárás érdekessége, hogy a vádat olyan ügyészek is képviselik, mint Edwin Canil, aki 6 évesen vesztette el szüleit a hadsereg megtorló akcióit követő számos tömegmészárlás egyikében.
Az ENSZ egy 1999-es tanulmánya szerint a konfliktusban elkövetett háborús bűnök 90 százalékáért a guatemalai kormányerőket terheli a felelősség. A régió egyik leghosszabb, 1960-tól 1996-ig dúló polgárháborújában a becslések szerint csaknem 200 000 ember halt meg vagy tűnt el.