Így látják a marokkóiak Magyarországot

Marokkó, Budapest – Tanulságos cikket írt a két ország kapcsolataitól Rime El Jadidi, aki a marokkói újságíró küldöttség tagjaként látogatott nemégiben hazánkba. A látogatást mások mellett az Afrikai-Magyar Egyesület szervezte. A Le Soir című marokkói lapban megjelent cikket Bethlen József fordításában olvashatják.

 Magyarország felfedezése

 Jóllehet van szándék a bilaterális kapcsolatok erősítésére Marokkó és Magyarország között, ennek késlekedése a konkrét akciók hiányának tudható be.

„Mindaz, amit a marokkóiak Magyarországról tudnak az az, hogy Szulejmán szultán ott járt”- kezdi tájékoztatóját Nourdine Benomar, Marokkó budapesti nagykövete, egy török sorozatra hivatkozva, amely igen nagy sikert aratott a marokkóiak körében. Benomar megállapítása nemcsak azt tükrözi, hogy a két nép kölcsönösen kevéssé ismeri egymást, hanem ezzel hangsúlyozni kívánja a kulturális diplomácia jelentőségét is. Akkor, amikor úgy tűnik, hogy a kulturális diplomácia következtében erősödni látszanak a marokkói-török kapcsolatok, Marokkó nagykövete azért küzd, hogy hasonló közeledés legyen Magyarország és Marokkó között is.

Nourdine Benomar szerint nem feltétlenül szükséges, hogy azonnal nagy projektekbe kezdjünk a kétoldalú kapcsolatok terén. Elegendő kis projektekkel kezdeni, amelyek a hógolyó-effektus következtében a kétoldalú kapcsolatok megsokszorozódásához vezetnek. Nourdine Benomar hivatkozott az Omani Szultánátusban folytatott gyakorlatára, ahol hozzájárult ahhoz, hogy gazdasági projekteken keresztül megismertesse a marokkói kultúrát. Benomar úgy véli, hogy a marokkói konyhaművészet, az építőművészet és a termőföld termékei, mint például az argan-olaj Marokkó kihasználatlan előnyeit jelentik Közép-Európában.

Kihasználatlan potenciál

Néhány hónap óta a Magyarország és Marokkó közötti kapcsolatok erősítésének akarata egyre jobban megnyilvánul, ugyanakkor a megvalósítás késlekedik. Márciusban magyar parlamenti delegáció járt Marokkóban. Kövér László, a magyar Parlament elnöke látogatása során találkozott a gazdasági miniszterrel, a kormányfővel és a külügyminiszterrel.

A MAP jelentése szerint a kormányfővel folytatott tárgyalása után a magyar Parlament elnöke kifejezte „optimizmusát” a Magyarország és Marokkó közötti kapcsolatok jövőjét illetően, amelyek jelentős fejlődési potenciállal, forrásokkal és komplementer előnyökkel rendelkeznek.

A látogatás célja a kétoldalú kapcsolatok minden szintű – gazdasági, turisztikai és diplomáciai – megszilárdítása volt.  Első lépésben a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről volt szó. Ugyanakkor, látogatása során Kövér László hangsúlyozta a diplomáciai kapcsolatok fejlesztésének jelentőségét a gazdasági kapcsolatok megerősítése érdekében. Ezzel kapcsolatban Nourdine Benomar kijelentette, hogy ők, mint diplomaták, „megkönnyítették egy párbeszéd beindításának lehetőségét. Ettől kezdve a parlamentereken a sor, hogy megvalósítsák a parlamenti diplomáciát” 2010 decembere óta létezik egy Magyar-Marokkói Üzleti Tanács (CAMH). Elnöke Balogh Sándor, aki az Afrikai – Magyar Egyesület elnöke is.(lásd keretes cikkünket). A CAMH célja a két ország közötti üzleti kapcsolatok erősítése azzal, hogy segíti a magyar vállalatokat új piacok megtalálásában „kihasználatlan területeken, mint például Afrikában”. A CAMH úgy véli, hogy „Marokkóban nagyon sok kihasználatlan lehetőség van a magyar üzletemberek számára”. Az árucsere tekintetében Marokkó számára a legígéretesebb az élelmiszeripar, ugyanakkor a tudományos kutatás (gyógyszeripar, orvosi műszerek) a magyar fél számára.

 

Amit ön nem tud Magyarországról

 

-150 – ennyi a hivatalosan Magyarországon tartózkodó marokkóiak száma. Többségükben tisztségviselők és diákok

– Budapestet a „Duna gyöngyének” is nevezik. A város 1873-ban három város egyesüléséből – Buda, Pest, Óbuda – alakult. Történelmileg Pest, kereskedő város volt, Budát pedig az előkelőbb társaság lakta. Ez az idők folyamán sem változott. Jelenleg Budapest kereskedelmi élete Pesten zajlik, viszont Buda továbbra is főleg lakónegyed.

-A magyar Parlament az egyik legrégibb Európában. Az épület a Duna partján fekszik a pesti oldalon.

-„A szocialista tábor legvidámabb barakkja” a XX. század második felének Magyarországára vonatkozó kifejezés, amely a legliberálisabb volt a térségben, viszonylag nyitott rendszerrel. Ugyanebben a kontextusban beszélnek néha a „gulyásszocializmusról”, hivatkozva a gulyásra, a hagyományos magyar levesre, amivel kifejezik a „magyar kivételességet” a kommunista időszak alatt.

-A Rubik-kocka magyar találmány. 1974-ben Rubik Ernő építész alkotta meg.

Néhány akadály

 A Magyarország és Marokkó közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének egyik legjelentősebb akadálya az üzletemberek számára adandó vízumok kérdése. Nourdine Benomar hivatkozott arra, hogy novemberben Magyarország megkönnyítette a vízumok beszerzését a qatari üzletemberek számára. Mostantól a repülőtérre érkezésükkor folyamodhatnak vízumért a qatari üzletemberek. Benomar szerint a gazdasági kapcsolatok erősítésének elengedhetetlen feltétele volna a vízum beszerzésének megkönnyítése a marokkói üzletemberek számára.

Másik jelentős akadály: a két ország fővárosai közötti közvetlen repülőjárat hiánya. Ez kihatással van mind az üzleti kapcsolatok fejlődésére, mind a turizmusra. A magyar Malév légitársaság 2012 februárjában csődbe került. A legutóbbi hírek szerint a Royal Air Maroc tanulmányozza annak lehetőségét, hogy közvetlen járatot indítson Budapestre – mondta a Magyar-Marokkói Üzleti Tanács elnöke.

Le Soir 3 001

 

 

 

 

„Globális magyar nyitás”

Túl azokon az előnyökön, amelyeket a kétoldalú magyar-marokkói kapcsolatok fejlődése eredményezhet, a két ország élvezheti stratégiai előnyeit, amelyet Magyarország Európában, Marokkó pedig Afrikában illetve az arab világban foglal el.

A magyar külpolitika egyre inkább a nemzetközi nyitás felé fordul, az európai határokon túl az ú.n. „globális nyitás” politikáját hirdette meg. „Azt szeretnénk, hogy Magyarország aktív legyen az EU területén túl is, gazdasági valamint a know-how-k cseréje, a tudományos együttműködés és a társadalmi kapcsolatok területén” mondta Takács Szabolcs, külügyi államtitkár-helyettes. „Sokkal inkább stratégiai politikát kívánunk folytatni” – tette hozzá.

A helyettes államtitkár emlékeztetett arra, hogy Magyarország nemcsak megfigyelője volt az Arab tavasznak, hanem az ország egyidejűleg az Európai Unió elnökségét látta el akkor, amikor elkezdődtek az események. Néhány héttel ezelőtti időszakig, Magyarország azok közé a ritka országok közé tartozott, amelyeknek diplomáciai képviselete volt Szíriában. Magyarország érdeklődése az arab világ és Afrika iránt egyre nyilvánvalóbb. És éppen ebben a keretben lehet Marokkó platform Magyarország számára Afrika irányában és lehet Magyarország platform Marokkó számára Közép- és Kelet-Európa felé.

Afrikai – Magyar Egyesület

 

Az Afrikai – Magyar Egyesület (AHU) Budapesten bejegyzett humanitárius NGO, amelynek célja oktatási és karitatív programok megvalósítása Afrika hátrányos helyzetű népei számára. Az AHU iskolai programot hajt végre, valamint különféle betegségek ellen küzd. Az NGO rendszeresen orvosi missziókat hajt végre Afrikában.

Marokkóban az AHU 2009 óta rendszeresen adományoz a Magas-Atlasz falvaiban. Ebben az évben az AHU iskolapadokat és egyéb iskolai felszereléseket adományozott Ouirgane-ban, az ottani iskolában, Marrakesh térségében. Az ONG szándékai szerint napelemeket kíván szállítani és felszerelni az iskola számára, ahol hiány van elektromos energiában.

Marokkón kívül az AHU mintegy tíz afrikai országban tevékenykedik, nevezetesen Angolában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban, Guineában, Kenyában, Mauritániában és Ugandában.

A lap tudósítója cikkében egy friss jelentést is idéz, ennek fordítását is közöljük:

Magyarország: A külföldi befektetők nem vásárolhatnak mezőgazdasági földterületeket Magyarországon annak a törvénynek az értelmében, amelyet a Parlament december 17-én szavazott meg. (a Belga Sajtóügynökség jelentése szerint) 

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez