A szovjet James Bond titkos trükkjei
Szibériában eltévedni nem nehéz, túlélni már jóval nagyobb kihívás. Tudták ezt nagyon jól a szovjet titkosszolgálatnál is, ahol túlélő kézikönyvet szerkesztettek. Most a nyilvánosság elé tárják a hasznos információkat.
Sokféleképpen óvta a Szovjetuniót a hadsereg. Deszantosokkal és tengerészgyalogosokkal derítették fel például az ország különböző időjárási zónáit. Egészen pontosan azt kellett kitapasztalniuk, hogyan élhetnek túl akárhol víz és élelem nélkül – mesélte a „Háború invalidusai” társadalmi szervezet képviselője, Jevgenyij Badulin az altapress.ru hírportálnak.
Persze a vérrel és verejtékkel megszerzett tudáshoz csak a szigorúan titkosított katonai könyvtárakban lehetett hozzájutni – eddig. Az év elején már közre adta az információkat a szervezet a Titikos ügynök ábécéje címmel. A második kötet november 5-én jelenik meg, a kiadó reményei szerint vadászok, halászok, apák és fiak nagy örömére.
Addig is néhány túlélő tanácsot már kikotyogott a The Siberian Times hírportál: Először is a valami nagy-nagy tüzet kéne rakni elgondolás téves a hideg orosz sztyeppén. Több kisebb ugyanis tovább tart melegen.
A víz megtisztítását kezdjük egy folyami homokkal, kaviccsal és szénnel megtöltött dobozzal, illetve alkalmatossággal. Majd forraljuk fel a vizet 10-15 percig. Persze a Nap energiáját is használhatjuk erre, feltéve, ha van egy műanyag palackunk és éppen nem a legsötétebb téli időszakban kerültünk bajba Szibériában. Harmincszor rázzuk fel az üveget, majd töltsük teljesen tele és lezárva, színes kőre, vagy fóliára, vagy fémre állítva tegyük a napra. Ha nem felhős az ég, hat óra múlva ihatunk belőle. Télen szívósabbnak kell lenni, két napot kell kibírni.
Éhen halni nem kell félni. A tengeri kígyókon kívül, ugyanis az összes ehető, pont úgy, mint a békák és a gyíkok. Viszont nincsenek konyhakész állapotban, előbb nyúzzuk le a bőrét. A medvehúst lehetőleg süssük meg, bár főzve finomabb az íze. Hús híján a vöröshere lehet segítségünkre, rendkívül sok proteint, zsírt és vitamint tartalmaz.
Semmiképpen se igyunk alkoholt kígyómarás esetén! Valahogyan készítsünk egy ércsiptetőt és égessük ki a csípést. Akkor se essünk kétségbe, ha egy éhes medvével kerültünk szembe. Csupán egy jól irányzott, erős ütést mérjünk öklünkkel az orrára, lehetőleg (ha ugye akciónkat nem tekinti agressziónak az állat) minél közelebb az orrnyergéhez.
Kép: Kelet-Szibéria (Wikipedia)