Oroszország már nem Európa partnere

„Ukrajna lerohanásával és a Krím-félsziget elcsatolásával az orosz kormány válaszút elé állított bennünket. Most a Kremlen múlik, hogy merre vesszük az irányt: az együttműködés vagy az eltávolodás feléˮ – mondta a Parlamentben a témáért felelős litván néppárti képviselő, Gabrielius Landsbergis. „Meggyőződésem, hogy az oroszok többsége, hozzánk hasonlóan, békét akar, nem pedig háborút. Oroszország csak belülről tud és fog megváltozni. Addig viszont határozott üzenetet kell küldenünk az orosz vezetőknek arról, hogy egységesen kiállunk az agresszió áldozatai mellett és azok oldalán, akik az Unió alapértékeit vallják.”

Az állásfoglalást 494 szavazattal, 135 ellenszavazat és 69 tartózkodás mellett fogadták el.

„Abszolút prioritásˮ, hogy az Unió tagállamai megőrizzék egységüket a Krím-félsziget jogtalan elcsatolása és az ukrán háborúban való orosz részvétel kérdésében, vélik a képviselők. Felszólítják a tagállamokat, hogy tartózkodjanak az Oroszországgal kötendő kétoldalú megállapodásoktól, amelyek kikezdhetik ezt az egységet. A tagállamok közötti szolidaritás biztosítása érdekében minél előbb létre kell hozni egy jogszabályi háttér biztosította, erős európai energiauniót, tették hozzá a képviselők.

Többet kell tenni az orosz propaganda ellensúlyozására

A Parlament az Európai Unióban és azon kívül terjesztett orosz propaganda és félretájékoztatás ellensúlyozása célját szolgáló források elkülönítésére kéri a Bizottságot. A Bizottságnak emellett az orosz civil szférának is jelentősebb pénzügyi támogatást kellene nyújtania. A képviselők aggodalmukat fejezték ki az emberi jogok és a jogállamiság oroszországi hanyatlása miatt, és az orosz emberi jogi szervezetek további uniós támogatását kérik.

Ne avatkozhasson be Oroszország az uniós demokráciába

A képviselőket az is aggasztja, hogy Oroszország nyíltan a nemzetközi demokratikus közösség és az e közösség által kialakított, jogszabályokon alapuló rend kihívójaként pozícionálja magát, és ebben a szerepében radikális és szélsőséges európai pártokat támogat és finanszíroz. A Parlament olyan egységes mechanizmus felállítását kéri a Bizottságtól és a tagállamoktól, amellyel figyelemmel lehet kísérni az oroszok által európai politikai pártoknak vagy más szervezeteknek juttatott pénzügyi, politikai vagy technikai segítséget, és fel lehet mérni, mekkora hatással van az orosz beavatkozás a politikai életre és a közvéleményre. A Bizottságnak kezdeményeznie kellene egy olyan jogszabály elfogadását, amellyel biztosítható az Unión belüli pártok finanszírozásának teljes átláthatósága, vélik a képviselők.
Az orosz feketelista „kontraproduktív és károsˮ

Az állásfoglalásban a Parlament elítéli a 89 uniós politikust és hivatalnokot Oroszországból kitiltó „önkényesˮ feketelistát, mert azt a nemzetközi jog és normák megsértéseként, illetve az átláthatóság akadályoztatásaként értékeli. A lépés „kontraproduktív és káros az Európai Unió es Oroszország közötti, amúgy is gyenge kommunikációs csatornákra nézveˮ, fogalmaztak a képviselők, kiemelve, hogy az érintetteket tájékoztatni kellene kitiltásuk okairól és biztosítani kellene számukra a lehetőséget, hogy a határozattal szemben független bírósághoz fordulhassanak jogorvoslatért.

Hosszútávon konstruktív kapcsolatra van szükség

A képviselők szerint hosszútávon a közös érdekek miatt építő jellegű és kiszámítható kapcsolatra kell törekedni az Európai Unió és Oroszország között, azonban az együttműködést csak akkor lehet felújítani, ha Oroszország tiszteltben tartja Ukrajna területi egységét és függetlenségét, beleértve a Krím-félszigetet is, valamint teljes egészében végrehajtja a minszki megállapodást és leállítja a destabilizáló katonai és biztonsági műveleteit az uniós határok mentén.

Csütörtökön a Parlament egy másik, a Fekete-tenger medencéjében a Krím-félsziget orosz elfoglalása nyomán kialakult stratégiai katonai helyzetről készült állásfoglalásról is szavaz.

Fotó: Europress AFP Images