Vila Autodromo: folytatódnak az ötkarikás kilakoltatások
A 2016-os nyári olimpiára készülő Rio de Janieróban legalább hatan sérültek meg a Vila Autodromo névre keresztelt favella kilakoltatási kísérlete során. Az olimpiai falutól alig gerelyhajításnyira fekvő Vila Autdromo lakóinak Dávid és Góliát harca a hatóságokkal a “relokalizációs” programokkal szembehelyezkedő társadalmi mozgalmak erőfeszítéseinek egyik szimbólumává avanzsált.
Az olimpiát megelőző különböző városrendezési projektek kivitelezése eddig mintegy 21 000 család kitelepítésével járt rendezvénynek otthon adó telkekről. Az eredetileg 600 lelket számláló Vila Autodromo lakosainak 90%-a a felajánlott kártérítést elfogadva kiköltözött a negyedből, azonban 60 csökönyös helyi továbbra sem hajlandó elhagyni az otthonát.
A szerdán utcai csatározásokba fulladt kilakoltatási akció a hatóságok első próbálkozása volt a renitens Vila Autodromo-i ellenállás felszámolására. A bontásra kijelölt két házat megközelítő rendőrökre és köztisztviselőkre a hivatalos források szerint a helyiek kövekkel és téglákkal támadtak, megsebesítve négy egyenruhást. A közösség Facebook oldalán publikált fotók és beszámolók azonban egy gyökeresen eltérő történetről szólnak. A helyiek szerint a rendőrök akkor támadtak rájuk, amikor a tüntetők házaik köré élőláncot vonva próbálták feltartóztatni a buldózereket. A gumilövedékekkel és paprika spray-jel rohamozó hatóságokkal csak az után szálltak szembe a demonstrálók, miután a rendőrök többeket megsebesítettek.
Az esetre reagálva az Amnesty International hivatalos közleményben tiltakozott túlzott rendőrségi erőszak és a törvénytelennek minősített kilakoltatások ellen. A Vila Autodromo-i közösség jogi képviselője, Maria Lucía de Ponte a arra hívta fel a figyelmet, hogy a polgármesteri hivatal szerdiai akciója során több esetben is megszegte a törvényi előírásokat. Egyfelől a hatóságok elmulasztották a törvényben foglalt 30 nappal a kilakoltatás előtt hivatalosan értesíteni az érintetteket, másfelől pedig a bíróság által megállapított kártérítéseket sem folyósították ez idáig a bontásra ítélt ingatlanok tulajdonosainak.
“Azért telepítenek ki, mert közterületnek nyilvánítottak, pedig itt magántőke fog befektetni, és azt is lehet tudni, hogy kik állnak az üzlet mögött”-
mondják a helyiek, akik szerint kétség sem férhet ahhoz, hogy a Vila Autodromo területére tervezett nagy volumenű ingatlan-beruházások mögött rendre a polgármester, Eduardo Paes jó barátai és üzletfelei állnak, akik most azért tartják a markukat, mert annak idején súlyos milliókkal támogatták a városatya kampányát.
A Vila Autodromo egyébként korántsem volt mindig a rendszer mostohagyereke, hiszen az állam támogatását élvező önszervező negyed lakói a kilencvenes évekre elérték, hogy a városvezetés hivatalosan is elismerje tulajdonjogukat a Vila telkeire. Sőt, a hatékony civilszervezetbe tömörült helyiek idővel és nem kevés munkával a barriót az “élhető favella alternatíva” mintapéldájává varázsolták. A Rio de Janeiró-i Szövetségi Egyetem (UFRJ) várostervezési intézetének egy építészekből, várostervezési szakemberekből, közgazdászokból és szociológusokból verbuvált szakértői csoportjával karöltve a helyi civilszervezetek egy olyan terület-fejlesztési program megvalósításához fogtak, amely a közösség reális igényeit felmérve alakítaná a Vila Autodromo arculatát.
Nem sokkal az után, hogy Brazília elnyerte a 2014-es labdarúgó-világbajnokság és a 2016-os olimpia rendezési jogát, a városvezetés hozzálátott a sporteseményeknek otthont adó területek, valamint számos külvárosi negyed szanálásához. Vila Autodromóra 2012-ben vetett szemet a polgármesteri hivatal, azonban akkor Paes polgármester megállapodást kötött a helyiekkel, hogy amennyiben előállnak egy alternatív, ám kivitelezhető városrendezési tervvel, úgy maradhatnak otthonaikban.
A közösség az URFJ szakértőnek támogatásával életre hívta egy kísérleti konfliktuskezelő-, valamint egy lakhatási és urbanisztikai csoportot, amelyek hamarosan kidolgoztak egy olyan tervet, amelynek megvalósítása az olimpiai építkezéseket csak elhanyagolható mértékben befolyásolná, nem járna tömeges kitelepítésekkel, azonban nagyban hozzájárulhatott volna a Vila Autódromo fejlődéséhez. A Popular Plan néven ismerté vált városrendezési terv 2013-ban elnyerte az Urban Age Award díjat, amellyel a Deutsch Bankhoz köthető Alfred Herrhausen Társaság és a London School of Economics jutalmazza világszerte a legkreatívabb urbanisztikai projekteket.
Paes polgármester azonban időközben úgy döntött, hogy inkább egy új, nem éppen nagydobra vert tenderen pályáztatná a potenciális befektetőket a terület hasznosítására. Az ügyet megszellőztette az O Globo napilap, sőt a kiírás azon záradékát is nyilvánosságra hozta, amelyben a városvezetés garanciát vállal a lakók áttelepítésére. Az árverést a helyiek tiltakozásának nyomására felfüggesztették, majd a polgármesteri hivatal új pályázatot hirdetett, amely szerint Vila Autódromo és lakói mégis maradhatnak, az építkezések pedig a városrész nem lakott területein vitelezi majd ki a befektető.
A tendert nem meglepő módon a környéken nagy kiterjedésű területek birtokló Carvalho Hoksen konzorcium nyerte, amely saját tervvel állt elő a Vila Autódromo hasznosítására. A városvezetés a cég nyomására ismét a lakók kitelepítésével fenyegetett, azonban 2012-ben – választási év lévén – Paes polgármester ígéretet tett a közösségi alternatíva elbírálására, azonban a hivatalos szakvélemény publikálására vállalt 45 napos határidő lejárta után három évvel sem született meg a dokumentum.
A helyhatósági választások után a pozícióit megerősítő Paes ismét a favellának rontott, azonban a helyiek egy kemény magja a fenyegetések és a felajánlott tekintélyes kártérítések ellenére sem hajlandó szedni a cókmókját. Az áprilisi tömeges demonstrációk ellenére a városvezetés továbbra is kitart a Vila Autódromo kitelepítésének terve mellett.
Az ötkarikás játékok lebonyolítását kísérő befektetéseket kapcsán a városvezetést kemény kritikák érték, mivel kevéssé átlátható versenytárgyalásokon rendre a városatyákhoz közelálló érdekcsoportok projektjei a befutók, nem pedig az átlátható, közösségi konzultációk során elfogadott, szakértőkkel egyeztetett koncepciók.
A “városkép javítása” vagy “területrendezés” címén ez idáig 170 000 embert telepítettek ki Rio különböző szegénynegyedeiből, hogy otthonaik helyén a két rangos sporteseményhez szükséges infrastruktúrát és ingatlanokat építsenek. A kitelepítéseket ellenző civilszervezetek arra hívják fel a figyelmet, hogy az élet az olimpia után is folytatódik, a kéthetes rendezvény után ugyanis a rendkívül jó fekvésű favellák területén pozícióba került ingatlan-befektetők dollármilliókat fialó lakóparkokat és luxusvillákat húznak majd fel.
A Vila Autódromo lakóinak jövője továbbra is bizonytalan, azonban a maroknyi elszánt helyi sikerei és harca példaként állhat számos más fenyegetett közösségek előtt, azt pedig borítékolni lehet, hogy a közeljövőben okoznak még jó néhány izzasztó munkaórát Rio de Janeiro városvezetésének.