Egyre magányosabbak a cédrusok, meg kell védeni őket

Ha cédrus, akkor Libanon. Olyannyira, hogy a közel-keleti államot gyakran a „Cédrusok Országa” néven emlegetik. Pedig a Csontváryt is megihlető, legendás libanoni cédrus ma már csak 2 ezer hektárnyi területre korlátozódik. Afrikai rokona, a marokkói cédrus viszont még mindig 130 ezer hektárnyi erdőséget alkot az Atlasz hegységben. Itt is találhatók még 40-50 méter magas, 900 éves fák. A közép-atlaszi Azrou környékét sokan marokkói Svájcnak titulálják. Teljes joggal, hiszen gyönyörű hegyvidékről van szó, ahová már most is szép számban érkeznek turisták. Az egyik fő vonzerő a cédrus. Az AFP tudósítóját is lenyűgözték az évszázados faóriások, de amit a természetvédelmi terület vezetőitől hallott, az már aggodalomra ad okot. Az Ifrane nemzeti park vezetője elmondta, hogy a klímaváltozás jelei kb. 30 éve észlelhetők errefelé. Egyre gyakoribbak a hosszú száraz időszakok és az aszály nem tesz jót a cédrusnak. A két másik veszélyforrás az emberi tevékenységgel függ össze. A cédrusok borította területeken vagy 800 ezer állatot, szarvasmarha- lés juhféléket terelgetnek a pásztorok. De a legelészés is pusztító hatású. Nemrég gazdasági program indult: az állattenyésztők pénzügyi támogatást kapnak, hogy takarmányt tudjanak vásárolni, és ritkábban hajtsák állataikat a cédrusok alá. A harmadik és talán fő veszélyforrás az illegális fakitermelés. A cédrus az egyik legjobb minőségű faanyag. Köbméteréért 1300 eurót is meg lehet kapni a feketepiacon. Az erdőterület fokozott ellenőrzésével csökkenteni lehet az irtást, de minden cédrus mellé nem állítható erdőőr. A marokkói hatóságok már két nemzetközi titulusért is folyamodtak. Szeretnék megszerezni a világ „bioszféra tartaléka” és a „természeti világörökség” címet is. „Ha ez sikerülne, növelhető lenne a turizmus, miközben azt is el lehetne érni, hogy az utánunk következő generációk is gyönyörködhessenek az Atlasz hegység fenséges cédrusaiban” – írja az AFP marokkói tudósítója.

(Fotó:Wikipedia)