Minél gyengébb a hatalom, annál erősebb a személyi kultusz
Amikor „Minden türkmének atyja”, Szaparmurat Nyijazov 2006-ban meghalt, utóda, Gurbanguli Berdimuhamedov lassú reformokat ígért a világ egyik legelzártabb diktatúrájában. A terv nem jött be, tegnap óta 21 méteres emlékműve uralja Asgabat központját. A személyi kultusz erősödését biztonságpolitikai okokkal magyarázza a szakértő.
Lefokozták Türkménbasi 75 méteres talapzaton álló 15 méteres aranyszobrát. Asgabat központjából a város perifériájára száműzte Berdimhamedov elnök még 2010-ben. Sőt az előd mindenhol trónoló képmását, műveit is fokozatosan kivonta a forgalomból. Nem sokáig maradtak azonban bálvány nélkül a türkmének.
Asgabat ünnepén (május 25.) ugyanis felavatták Berdimuhamedov 15 méteres talapzaton álló 6 méteres, 24 karátos arannyal bevont szobrát (Arkadag=Védelmező) a város központjában. A Reuters hírügynökség beszámolója szerint fehér léggömböket eregetett és galambokat röptetett az ünneplő ifjúság. Maga az elnök nem volt jelen.
Az emlékműállítás ötletét három éve vetette fel Szaragt Babajev szobrász. Az elnök tavaly júliusban engedélyezte a külügyminiszter, Rasid Meredov kérésére. Akkor meg is kezdődött az önkéntes gyűjtés. A társadalom minden rétege hozzájárult a költségekhez. A munkavállalók fizetésükből, a nyugdíjasok ellátmányukból adakoztak.
Miközben a nemzetközi szervezetek különböző listáin (szólásszabadság, emberi jogok tiszteletben tartása, stb.) ma is sereghajtó a közép-ázsiai állam, az utóbbi években egyre nagyobb gazdasági szerephez jut a világ negyedik legnagyobb gáztulajdonosaként. Többször cikkeztek már a türkmén rendszer esetleges demokratizálásáról, hogy Kínán kívül is legyen kinek eladni a nyersanyagot.
Az inkább csak látszatpróbálkozásoknak nyíltan ellentmond a mostani szoboravatás. Vajon miért választotta a lassú reformok helyett mégis csak a totális személyi kultuszt Berdimuhamedov? A kérdésre az Orosz Tudományos Akadémia Keletkutató Intézetének munkatársa, Sohrat Kadirov válaszolt a Nyezaviszimaja Gazeta orosz napilap mai cikkében. Szerinte minél gyengébb a hatalom, annál erősebb a személyi kultusz. Azt sem tartja véletlennek, hogy három év után éppen most valósult meg a projekt: a szomszédos tálib fenyegetés miatt egységbe kell kovácsolni a nemzetet. Az afgán-türkmén határon növekvő fundamentalista veszély miatt már az Egyesült Államoktól is kért katonai segítséget Türkmenisztán.
Kép: A Védelmező szobra Asgabatban, 2015.05.25. (Europress/AFP)