Az ISIS ádáz harcot vív a “Sivatag Mátkájáért”

A terroristák egyelőre visszavonultak a veszteségeik miatt, de még mindig zajlik a csata a szíriai hadsereg és az Iszlám Állam terrorszervezet között a legendás Palmüra városánál. A város nagyon fontos stratégiai jelentőséggel bír, de az ISIS esetében közrejátszik az is, hogy Palmüra az UNESCO világörökségének a része és számos fontos történelmi emlékmű otthona.

Napok óta egy rendkívül intenzív és elkeseredett harc folyik Kelet-Szíriában, az ókor egyik legismertebb és legfontosabb városának tartott Palmüra mellett, amit ma Tadmurnak neveznek. A térségben már évek óta zajlanak kisebb-nagyobb összecsapások, amik során megsérült néhány régészeti lelet is, de májusban az ISIS elfoglalta az Al-Hajl gázmezőket, valamint olyan kisebb településeket, mint Tatha, Fav Mudzsavár  és al-Hava.

Stratégiailag elsőrangú 

Az ISIS május 14-én, egy három napos offenzívát indított a Palmüra elfoglalásért és egészen a város al-Amuriah kerületéig jutottak. A terroristák támadásainak hátterében három dolog áll: egyrészt az ISIS Irakban ismét visszaszorult és a „szíriai offenzívákkal” megpróbálja ellensúlyozni a veszteségeit; másrészt pedig a terrorszervezet kihasználja, hogy a szíriai kormányerők most Aleppó környékére és a déli, Golán-fennsíkon lévő militáns csoportok legyőzésére összpontosítanak.

A legfontosabb régészeti és történelmi helyek Szíriában. Palmüra a térképen.
A legfontosabb régészeti és történelmi helyek Szíriában. Palmüra a térképen.

Harmadszor Palmüra rendkívül fontos stratégiai jelentőséggel bír, hiszen gyakorlatilag Szíria „szívében” fekszik: innen 200 kilométerre van Damaszkusz; a várostól kezdődik a kelet-szíriai sivatag; nagyon fontos katonai objektumok – például repülőtér – találhatóak a környéken; a terroristák a város elfoglalásával kettévágnák a szíriai kormányerőket, amelyek éppen Deir ez-Zort ostromolják, valamint itt található Al-Hajl mező, ami nagyon fontos földgáz és kőolajlelőhelyekkel rendelkezik. Ez utóbbi megszerzése fontos bevételi forrást jelenthetne a szélsőségesek számára.

A szíriai hadsereg egyik katonája sétál egy kőolajkút mellett, ahonnan terroristák bányászták ki az energiahordozót, majd adták el a fekete piacon.
A szíriai hadsereg egyik katonája sétál egy al-hajli kőolajkút mellett, ahonnan terroristák bányászták ki az energiahordozót.

Az örökség része 

Azonban az a szempont sem hagyható figyelmen kívül, hogy Palmüra az ókori Szíria egyik legfontosabb kereskedelmi útvonala mentén feküdt (Sivatag Mátkájának hívták) és páratlan gazdaságú történelmi leletekkel rendelkezik: a bibliai időktől kezdődően, a Római Birodalom át, egészen a jelenkorig bezárólag, az évtizedek során számos fontos építményre, műemlékre és régészeti leletre bukkantak a kutatók. Palmüra az UNESCO kulturális világörökségi listájára 1980-ban került fel, legismertebb szimbólumai a római oszlopsor és a Sírok völgyének toronysírjára.

Palmüra
Az oázis Palmüra egyelőre érintetlen része…

Ugyanakkor emiatt kiemelt jelentőséggel bír az ISIS „kultúrarombolói” számára: a terrorszervezet nem egy történelmi ereklyét semmisített meg vagy tett tönkre Irakban és Szíriában. Az iraki Moszul, Nimrúd és Hatra városokban az UNESCO világörökségi listáján is szereplő műemlékeket pusztítottak el. Mindezt arra hivatkozva teszik, hogy  „bálványimádatnak nincs helye a Közel-Keleten”, vagy a „történelem csak az iszlám megjelenésével kezdődik, előtte nem volt semmi”. Május eleje óta a terrorszervezet tagjai a közösségi oldalakra írták ki, hogy még a Ramadán beköszönte előtt szeretnék lerombolni ezt a „pogány objektumot”, hogy „méltóképp kezdődjön a böjt”, vagyis akárcsak Nimrudban, itt is „buldózerekkel esnének neki az emlékhelyeknek”.

img_palmyra_syria_004
… és ami nem úszta meg sérülés nélkül.

Nemcsak Palmüra, hanem a többi szíriai régészeti hely és örökség is veszélyben van: egy tavalyi jelentés szerint a 2011 óta tartó háborúban összesen 24 nagyobb és jelentősebb kulturális örökség semmisült meg, 104 súlyosan megsérül, 85 mérsékelten és 77-ről pedig feltételezhető, hogy megrongálták.

Megfogyva bár, de törve nem 

A stratégiai jelentősége és a kulturális-történelmi öröksége miatt Damaszkusz sem hagyhatta veszni Palmürát. Május 14-én a szíriai hadsereg 18-ik hadosztálya – néhány helyi milícia együttműködésével – megállította az ISIS támadását, de néhány terroristának sikerült beszivárognia a városba. A harcoknak legalább huszonkilenc militáns és negyvenhét katona esett áldozatául.

A szíriai hadsereg páncélozott személyszállítói az áttörés után
A szíriai hadsereg páncélosai az áttörés után.

Miután leszámoltak a beszivárgó egységekkel, egy nappal később a kormányerők ellentámadást indítottak. Habár sikerült kiszorítani őket a környező falvak egy részéből, de a terroristák továbbra is a térségben vannak. Ráadásul a szíriai kormányzati források szerint az ISIS vezetése erősítést küldött Rakkából, Deír-ez-Zór tartományból, sőt még az iraki frontról is, hogy elfoglalják a Palmürát, ami miatt a kormányerőknek sietniük kell. Elemzők és szakértők vitatkoznak azon, hogy “miért ennyire fontos az ISIS-nak” elfoglalni a települését. Az al-Monitor egyik elemzője felvetette, hogy a háttérben a “kalifátus kiállításának első éves fordulója” állhat, mivel “a születésnap alkalmából szeretnének egy komoly győzelmet felmutatni”.

Az ISIS tehát nem hajlandó könnyen lemondani a városról: hétfőn rakétákkal lőtték Palmürát, amelyben öt civil vesztette életét. Talált érte az ásatások helyszínét is, de egyelőre az UNESCO nem tudta megerősíteni azokat a híreket, miszerint a kulturális örökség részei megsérültek vagy megsemmisültek volna meg a bombázásban. Továbbá a csata hevességét bizonyítja, hogy alig pár nap leforgása alatt több mint négyszázan – 62 civil, többi katona és terrorista – vesztette életét a Palmüráért folytatott harcokban.

A képek forrása: Europress/AFP

(Visited 3 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez