„A befagyasztott számlákon található pénz bármilyen felhasználása éppen olyan cselekedet, mint a tengeri kalózkodás”- röviden így indokolta kormánya elutasító magatartását Khaled Kaim. A külügyminiszter-helyettes álláspontja szerint a felkelők nem rendelkeznek jogi személyiséggel, jogi értelemben nem képviselnek semmilyen országot, így jogszerűen nem lehet nekik pénzt utalni a befagyasztott számlákról. Nem maradhatunk csendben, nem a vadonban élünk, mondta Khaled Kaim, megjegyezve, hogy egy ilyen lépés elbizonytalanítaná a más országokban befektetni kívánó gazdag államokat, hiszen ezután ha bárhol forradalom tör ki, ők is elveszíthetik a pénzüket. A politikus azt is elmondta, hogy a líbiai központi bank februárban 570 millió dollárnak megfelelő összeget utalt át a Bengáziban ( a felkelés központjában) található kirendeltségének az állami tisztviselők bérére és az egyéb állami kiadásokra. Hova lett ez a pénz?- kérdezte Khaled Kaim, hozzátéve, nem helyesli azt a tervet sem, amelynek értelmében a nyugati és az arab országok pénzügyi alapot hoznának létre a felkelők támogatására. Mint mondta, a rendszer illegális, ráadásul nem lehet nyomon követni benne a pénz útját.
Washington csaknem 30 milliárd dollár értékű líbiai kintlévőséget fagyasztott be az elmúlt hetekben. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter ezeket a betéteket szabadítaná föl, és ebből a pénzből támogatná a Kadhafi ellen harcoló felkelőket. Az amerikai törvényhozásra vár, hogy megalkossa és jóváhagyja az ehhez szükséges jogszabályokat.