Az EP és az ACP országok 21. közgyűlésének megnyitóján kifejtette: a szegénység és a munkanélküliség növeli az elégedetlenséget, ami a politikai szélsőségeknek kedvez.
“A gazdasági válságok idejét éljük a világban” – jelentette ki, hozzátéve: Görögország, Írország és Portugália eddig példátlan gondokkal néz szembe, és az ACP-országokat is súlyosan érinti a válság. Míg Európa északi részén nő a GDP, délen a recesszió felé haladnak – foglalta össze. Mint mondta, az afrikai, karibi és csendes-óceáni országok megértik, hogy Európának “össze kell húznia a nadrágszíjat”, de bíznak abban, hogy az eddig is jól működő gazdasági kapcsolatok fennmaradnak, és továbbra is számíthatnak Európára.
Hangsúlyozta: a támogatások megtagadása nem megfelelő eszköz arra, hogy reformokat kényszerítsenek ki az ACP-országokban.
Az elefántcsontparti fejleményekről úgy vélekedett, elfogadhatatlan, ha egy vezető mindenáron, még a választások elvesztése után is ragaszkodik a hatalmához, függetlenül attól, hogy ez milyen hatással van országa állampolgáraira.
Elefántcsontparton a tavaly novemberi elnökválasztást elvesztő Laurent Gbagbo nem volt hajlandó lemondani a hatalomról, miután Alassane Ouattara nyerte meg az elnökválasztást. Május elején letette a hivatali esküt az új elnök, miután az eredetileg Laurent Gbagbo győzelmét kihirdető alkotmánybíróság korábbi döntését megváltoztatva Alassane Ouattarát ismerte el Elefántcsontpart megválasztott elnökének.
David Matongo arról is beszélt, hogy a dohai forduló tárgyalásait folytatni kell, mert egy olyan jól működő kereskedelmi rendszerre van szükség, amelynek szabályozása átlátható és rugalmas. Nem lehet hagyni, hogy a forduló hosszú távon elakadjon, újra kell tárgyalni a fontosabb pontokat – hangoztatta.
David Matongo üdvözölte, hogy a közgyűlést Budapesten rendezik meg, a város ugyanis szerinte a történelem egyik legbátrabb szabadságharcának a helyszíne, és arra emlékeztet, hogy minden nemzetnek tagadhatatlan joga a szabadság és az önrendelkezés.
Louis Michel, a közgyűlés másik társelnöke szerint a fejlesztési segélyezés hatékonyságát sokan megkérdőjelezik főleg a bürokratikus, bonyolult eljárások és a túlzott elvárások miatt. Véleménye szerint nincs jobb módja az országok segítésének a költségvetési támogatásnál, mert kiszámítható és csökkenti a bürokráciát.
Louis Michel a megnyitót követő sajtótájékoztatón közölte: a háromnapos eseményen egyebek mellett az elefántcsontparti helyzettel, az észak-afrikai és közel-keleti “demokratikus lázadásokkal”, emberi jogi kérdésekkel és a segélyezés hatékonyságával foglalkoznak. Hétfőn a közgyűlésen részt vesz Abdris Piebalgs fejlesztésért felelős uniós biztos, szerdán pedig Martonyi János külügyminiszter – mondta.