Embertelen életkörülmények, mérgezésveszély, a dolgozói érdekképviselet hiánya-ezeket a gondokat tárta fel legfrissebb jelentésében az emberjogi szervezet. A 96 oldalas dokumentum szerzői arra is felhívták a figyelmet, hogy országos összehasonlításban a borágazat dolgozói keresnek a legrosszabbul, miközben a bor értékesítése randmilliárdokat hoz a tulajdonosoknak. Szakszervezetek gyakorlatilag nincsenek, a munkavállalók mindössze 3%-a tagja valamelyik érdekképviseleti csoportnak, ami nagyjából a tizede az országos aránynak. A felmérés készítői szerint a kormánynak, a farmereknek többet kellene tenniük a munkajogi szabályok érvényesítéséért, mert gyakran előfordul az is, hogy a munkaügyi ellenőrök előre értesítik a gazdákat a szemlékről. A termelők határozottan visszautasították a jelentés megállapításait. Egyebek mellett azt sérelmezik, hogy a felmérés készítői a megkérdezettek „bemondásaira” alapozták a következtetéseiket, és a névtelenségbe burkolózó válaszadóknak nem kell felelősséget vállalniuk, nem kell bizonyítaniuk az általuk elmondottakat. A vizsgálat módszertanát is bírálták, rosszindulatúnak, egyoldalúnak, elfogultnak, igaztalannak nevezték a vádakat. Emlékeztettek arra, hogy a gazdák milliárdokat költöttek a dolgozók élet és munkakörülményeinek javítására, sok esetben még földet is biztosítottak számukra, hogy megtermelhessék az ellátásukat biztosító élelmet. Az emberjogi szervezet elismerte, hogy farm és farm között komoly különbségek vannak, ugyanakkor azt kérte a kereskedőktől, forgalmazóktól, próbáljanak nyomást gyakorolni a beszállítóikra annak érdekében, hogy emberhez méltó körülményeket biztosítsanak munkásaiknak.