“Magyarország elfogadottsága nem túl pozitív” – interjú Keskeny Ernő nagykövettel

– Milyen most az ukrán-magyar viszony?
– Magyarország elfogadottsága jelenleg nem túl pozitív Ukrajnában, ami két okkal magyarázható. Egyrészt annak ellenére, hogy szomszédos ország vagyunk, anyagilag kevésbé tudjuk támogatni Ukrajnát. Az ország most a csőd szélén áll, számukra az a legfontosabb, hogy kitől – országok, illetve nemzetközi szervezetek szintjén – mennyi pénzt kaphatnak. Közepes és nem annyira tehetős országként Magyarország nem sok pénzügyi segítséget tud nyújtani, bár jelentős mennyiségű humanitárius segítséget adtunk már mintegy 150 millió forint értékben. Legutóbb 20 főre emeltük azt a létszámkeretet, amelynek során súlyosan sebesült ukrán katonákat kezelünk magyarországi kórházakban. A másik ok pedig a mi Oroszország-politikánk. Kijev úgy értelmezi, hogy háborúban áll Moszkvával és ezért Vlagyimir Putyin február 17-i budapesti látogatása és a magyar-orosz gazdasági kapcsolatok miatt nem vagyunk túl kedveltek. Ugyanakkor mi mindig hangsúlyozzuk, hogy Oroszország politikánk pragmatikus alapokon nyugszik a gázellátás, a piacok miatt (Oroszország a harmadik legfontosabb gazdasági partnerünk), s ez nem irányul Ukrajna ellen. Viszont az oroszellenes szankciókat betartjuk, mert azt mi is úgy gondoljuk, hogy Oroszországgal szemben az Európai Uniónak egységet kell mutatnia. Az más kérdés persze, hogy mindig szóvá tesszük, mekkora gazdasági veszteségeket okoz Magyarországnak.
– Összességében milyen most az ukrajnai magyarok helyzete?
– Az Ukrajnában élő mintegy 200.000 magyarság nagy része, több mint 150.000 fő Kárpátalján él. A többiek elszórtan élnek az országban, Kijevben például közel ezer magyar, illetve magyar származású él. Most azon dolgozunk, hogy újra legyen nekik a fővárosban egy közösségi házuk.
– A Krímben vannak magyarok?
– A félsziget most orosz fennhatóság alatt áll, bár ezt senki sem ismeri el, a nemzetközi közösség orosz agressziónak tartja a Krím-félsziget annektálását, s az ukrán hatóságok kiszorultak onnan. Ott is vannak magyarok, néhány százan, akik főként Kárpátaljáról mentek oda. Tiszteletbeli konzulátusunk is működött ott, amelyet a félsziget státuszának megváltozása után ukrán kérésre felfüggesztettünk.
– Kárpátalján milyen a helyzet?
– A magyar kormány alkotmányos kötelessége, hogy támogassa a határon túli, köztük a kárpátaljai legitim magyar szervezetek célkitűzéseit. Viszont ott most rendkívül drámai a helyzet, mert nagyon-nagy a bizonytalanság. A csődközeli állapot miatt nagyon szegények az ottani magyarok is, nincs munka, nagyon sokan Magyarországon, vagy más uniós államban dolgoznak. A másik problémát pedig a mozgósítás jelenti, a magyar fiatalok is tartanak a besorozástól. A magyar szervezetek adatai szerint eddig hat magyar halt meg a kelet-ukrajnai harcokban.
– Az igaz, hogy az ukrán hadsereg felszereltsége nem a legjobb? Olyanokat lehet hallani, hogy a falu élelmezi és ruházza, de még akár autóval is ellátja a katonákat.
– Hozzánk is eljutnak hasonló információk.
– Az is igaz, hogy a gazdasági és politikai helyzet miatt egyre több ukrán kérvényezi a magyar állampolgárságot?
– Az igaz, hogy mostanában népszerűbb lett a magyar állampolgárság. Mi persze reméljük, hogy ennek túlnyomórésze megalapozott. Viszont elenyésző számban valóban előfordulnak olyan esetek, hogy minden alap nélkül folyamodnak magyar állampolgárságért. Ezeket igyekszünk kiszűrni.
– A helyzet mai állása szerint mi várható? Hogyan alakul az ukrán konfliktus?
– Jelenleg van egy törékeny tűzszünet, amit időnként megsértenek és sajnos sebesültek, sőt halottak is vannak. Viszont ez még mindig jobb, mint a korábbi időszak, amikor intenzív harcok folytak. Szerintem a legvalószínűbb, hogy egyelőre befagy a konfliktus, megmerevednek a mostani frontok és reményeink szerint megkezdődik egy hosszabb ideig tartó, tárgyalásos rendezés minden érdekelt fél bevonásával. Bízunk benne, hogy nem történik további eszkaláció, de teljességgel ezt sem lehet kizárni.
– Eltávolodva Ukrajnától, a paksi atomerőmű bővítésével kapcsolatban mi lesz az orosz-magyar szerződés sorsa?
– Magyarország rendkívül előnyös szerződést kötött Oroszországgal két új blokk felépítéséről, hiszen az orosz fél finanszírozza az építkezést, illetve szállítja a nukleáris fűtőanyagot, majd elszállítja a kiégett fűtőanyagot, a hiteltörlesztést pedig csak majd az üzembe helyezés után kell megkezdenünk. Brüsszel azt kritizálja, mennyiben sérti a szabályokat, hogy kizárólag az Európai Unión kívülről érkezne fűtőanyag Paksra. Erről jelenleg is folynak az uniós szervekkel a tárgyalások és azt gondolom, hogy ebben meg fogunk tudni egyezni.
– Mit szólt az Index „És akkor Orbán Viktor megértette: Magyarország tényleg elszigetelődött” című cikkéhez, amelyben a Fidesz-kormány Oroszország politikájának alakulását és az ön abban vállalt szerepét is vázolták?
– Ezek az újságírói cikkek nem korrektek: részben tartalmaznak valós állításokat, de több bennük a valótlanság és a csúsztatás, valószínű, hogy megrendelt munkáról van szó és többek között sértett személyek lehetnek az informátorok. Ez az írás és a többi ehhez hasonló cikk egyfajta támadás a keleti nyitás politikája ellen, összességében a kormány ellen. Látszólag a cikkeket Kiss Szilárd egy konkrét gazdasági ügye indította el, ami miatt jelenleg előzetes letartóztatásban van. Ő korábban mezőgazdasági attasé volt, majd a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériumnak miniszteri megbízottja és nem biztosa – miként a cikkek állították – lett. A kettő között az a különbség, hogy az utóbbi közigazgatási státusz, a miniszteri megbízott viszont egyfajta politikai státusz és nem része a közigazgatásnak. Szerintem a konkrét gazdasági ügyről – mivel bírósági szakaszban van – nem érdemes beszélnünk, a bíróság dolga megállapítani, hogy történt-e csalás, vagy sem. Azt viszont ki kell emelnünk, hogy Kiss Szilárd széleskörű oroszországi kapcsolatrendszerére építve az elmúlt években hazánk megduplázta Oroszországba irányuló mezőgazdasági exportját, s ebben nevezett személynek nagy érdemei vannak.

 

Kiss Szilárd egyébként nemcsak a jelenlegi kormánynak dolgozott, kapcsolatrendszerét a 2010 előtti, ún. baloldali kormányok is használták.

 

Azt, hogy Kiss Szilárddal baráti viszonyt ápolok, ezt nem szeretném cáfolni, vagy megtagadni, különösen akkor nem, amikor az illető nehéz helyzetben van.

Ami az állítólagos oroszbarátságomat illeti, szeretném leszögezni, hogy én nem oroszbarát, hanem magyarbarát vagyok.

 

Megítélésem szerint Magyarországnak elemi gazdasági érdeke, hogy együttműködésre, jó kapcsolatokra törekedjen Oroszországgal, vagyis ez elsősorban magyar érdek. Egy egykor Oroszországban dolgozó diplomatát azzal vádolni, hogy jó kapcsolatai vannak az oroszokkal, ez nem vád, hanem dicséret, ugyanis egy adott országban dolgozó diplomatának, nagykövetnek az a dolga, hogy jó kapcsolatokat ápoljon a fogadó ország politikai, gazdasági és kulturális köreivel. Csak akkor tud ugyanis eredményes munkát végezni. Én 1991 óta dolgozom a Külügyminisztériumban, mindig a volt szovjet térséggel foglalkoztam, tehát a munkám fontos része volt, hogy kapcsolatokat építsek ki Magyarország számára a FÁK-országok vezető diplomatáival, politikusaival, üzleti köreivel. Ukrajnai magyar nagykövetként szolgálva – korábbi ukrán kapcsolataimra építve – ugyanezt teszem Ukrajna vonatkozásában is.

Kép: DZ