A január 9-i első 50 korbácsütést követően, amit egy dzsiddai mecset előtt hajtottak végre, egy orvos arról tájékoztatta a börtön személyzetét, hogy a férfi sebei még nem gyógyultak be eléggé ahhoz, hogy a brutális büntetés újabb részletének alávethessék.
A következő pénteken, bár egy orvosi bizottság azt javasolta, hogy magas vérnyomására való tekintettel Badawit nem lenne szabad megkorbácsolni, egy másik börtönorvos mindent rendben talált, és a korbácsolás mellett érvelt. Ezután öt egymást követő héten is elmaradt a büntetés végrehajtása, a külvilág számára ismeretlen okokból. Csak találgatni lehet, hogy ismét megkorbácsolják-e.
Raif Badawi ügye világszerte a címlapokra került. A férfi esete azonban csak egy kiemelt példa az Öböl-menti királyság borzalmas emberi jogi helyzetére.
Íme 10 kijózanító tény az Amnesty International kutatásai alapján:
1. Kegyetlen, embertelen és megalázó büntetések
A szaúd-arábiai bíróságok továbbra is számos bűncselekményre korbácsolást szabnak ki büntetésként, gyakran tisztességtelen tárgyalások után. Raif Badawin kívül az elmúlt két évben Mihlif bin Daham as-Sammari és Omar asz-Szaid emberi jogi aktivistákat ítélték 200 illetve 300 korbácsütésre, de 300 korbácsütést szabtak ki a Fülöp-szigeteki származású háztartási alkalmazottra, Ruth Cosrojasra is. Az amputáció és a végtagok megcsonkítása szintén gyakori büntetés.
2. Gyakori kivégzések
Szaúd-Arábia az egyik legtöbb embert kivégző ország: évente több tucat embert, sokakat közülük nyilvánosan fejeznek le. Idén már 44 halálos ítéletet hajtottak végre, ez négyszerese a tavaly ilyenkori számnak.
3. Az aktivisták elnyomása
Raif Badawin kívül számos szókimondó aktivista került már rács mögé, olyanok akik csak gyakorolták a véleménynyilvánítás-, a gyülekezés- és az egyesülés szabadságához való jogukat. A jogvédők kicsi, de hangos közössége a hatóságok célkeresztjébe került, azok akár a terrorizmusellenes törvényt is felhasználják, hogy elnyomják az emberi jogsértések felderítőit.
4. Nincs helye eltérő véleménynek
A szaúdi belügyminisztérium által kiadott 2011-es rendelet alapján mindenféle nyilvános összejövetel – beleértve a tüntetéseket is – szigorúan tilos. Azokra, akik megszegik a tilalmat, letartóztatás, büntetőeljárás és börtön vár olyan vádak alapján, mint például a „hatóságok elleni uszítás”.
5. A nők módszeres diszkriminálása
A lányok és asszonyok továbbra is hátrányos megkülönböztetés áldozatai jogilag és a gyakorlatban is. A törvények alárendelik őket a férfiaknak, különösen olyan családi ügyekben, mint a házasság, a válás, a gyermekfelügyelet és az öröklés. Azokat a nőket, akik támogatják a női autóvezetőket sújtó tiltás elleni kampányt, letartóztatás, megfélemlítés és más zaklatás veszélye fenyegeti.
6. Rutinszerű kínzás az őrizetben
Korábbi fogvatartottak és vádlottak mondták el az Amnesty Internationalnek, hogy a biztonsági erők általánosan és széles körben alkalmaznak kínzást és más kegyetlen, embertelen bánásmódot, büntetést. Az elkövetőket sosem vonják felelősségre.
7. Önkényes letartóztatások és fogvatartások
Számos embert tartóztatnak le és tartanak előzetes letartóztatásban hat hónapig vagy akár még ennél is tovább – megszegve ezzel az ország saját törvényeit. A fogvatartottakat gyakran a világtól elzárva tartják, kihallgatásuk során pedig megtagadják tőlük az ügyvédi képviseletet. Néhány emberi jogi aktivistát több mint két éve bármiféle vád vagy tárgyalás nélkül tartanak bezárva.
8. Széles körű vallási alapú diszkrimináció
A királyság síita kisebbségéhez tartozóknak – főként azoknak, akik az ország olajban gazdag keleti részén élnek – komoly diszkriminációval kell szembenézniük, sokkal nehezebben jutnak hozzá az állami szolgáltatásokhoz, de nehezebben kapnak munkát is. A síita aktivisták közül sokakat ítéltek halálra vagy hosszú börtönbüntetésre a 2011-2012-es tüntetéseken való részvételért.
9. A migráns munkavállalók tömeges deportálása
A belügyminisztérium tájékoztatása alapján egy, az irreguláris migránsok elleni 2013. novemberi szigorú akció több, mint 370 ezer ember kitoloncolásához vezetett. Körülbelül 18 ezret még múlt márciusban is fogva tartottak közülük. Összességében több ezer embernek kellett visszatérnie Szomáliába, Jemenbe vagy más olyan országba, ahol emberi jogsértéseknek lehetnek kitéve.
10. Ami Szaúd-Arábiában történik, az ott is marad
A szaúd-arábiai hatóságok továbbra is akadályozzák az olyan független emberi jogi szervezetekkel való kapcsolatfelvételt, mint az Amnesty International, és vannak olyan esetek is, hogy megbüntették – akár bírósági eljárás alapján is – azokat az aktivistákat vagy az áldozatok családtagjait, akik kapcsolatba léptek velünk.
Forrás: Amnesty International