A civilizáció megsemmisítése folytatódik

A kicsiket eladják, a nagyokat lerombolják. Így folytatja vesszőfutását az iszlám idők előtt keletkezett műkincsek ellen az ISIS. A minap számoltunk be a moszuli múzeum sok ezer éves kiállítási tárgyainak szétveréséről, ami miatt az ENSZ Biztonsági tanácsának összehívását kérte az UNESCO. Most pedig  újabb pusztításról. adott hírt a bagdadi kormány.

Az ősi asszír város, Kalhu romjain folyó ásatások helyszínére támadtak buldózerekkel az iszlamista fegyveresek, Moszultól délre. A szakértők újból ahhoz a 2001-es esethez hasonlították a rombolást, amikor  a tálibok megsemmisítették a hatalmas Buddha szobrokat az afganisztáni Bamidzsánban. A csatolt ideológia is ugyanaz:  bálványoknak tekintik őket, és egyébként is ki akarnak radírozni minden olyan emléket, ami olyan vallásokhoz és kultúrákhoz kapcsolódik, amelyek nem egyeztethetők össze az ő hitükkel – mondta a foxnews-nak Jack Green, az iraki művészet szakértője.

Nimrud szétverése tegnap, a déli ima után kezdődött, és egyelőre nem tudják, hogy mekkora méreteket ért el – olvasható a kormány Facebook oldalán. A Tigris partján fekvő várost Krisztus előtt 612-ben lerombolták. Az 1980-as évek végén kezdett ásatások több királysírt tártak fel a helyén, a bennük talált kincseket sokan a 20. század legnagyobb archeológiai felfedezései közé sorolják. Vannak régészek, akik egyenesen Tutenhamon sírjának megtalálásához hasonlítják a jelentőségüket.

Az amerikai Suzanne Bott is az ottani ásatásokon dolgozott 2008 és 2010 között a leletek megóvását felügyelte. Azt mondja, Nimrud/Kalhu egyike volt a négy legfontosabb  asszír városnak, fejlett volt benne az orvostudomány, az asztrológia, a mezőgazdaság és a kereskedelem, és korai írásos emlékeket is találtak ott. A megsemmisítése azért is fájdalmas, mert tényleg ez volt a nyugati civilizáció bölcsője.

A pusztítások elleni tiltakozásból egy héttel ezelőtt, 12 év szünet után az iraki kormány újranyitotta a bagdadi nemzeti múzeumot.

Fotó: Europress/AFP