Az eitópiai úgy nevezett falassa zsidók a nyolcvanas években vándoroltak ki Izraelbe, és ez ráirányította a figyelmet az afrikai zsidóságra. A zsidók Etiópiában Sába királynőjétől származtatták magukat. Bár erre sincsenek történeti adatok, de annyi kétségtelen, hogy a hagyomány legalább egy évezredre megy vissza, és hogy az etióp törzsek az Arab félszigetről vándoroltak Afrikába. De vajon mennyire hiteles, hogy a tutszik Havila törzsének tekintik magukat, és az Ószövetség alapján vallják magukat zsidónak Ruandában vagy Burundiban? Ez valószínűleg csak fantazmagória- nyilatkozta a szerző az RFI-nek. De vannak olyan esetek amikor lehetséges zsidó ősökről beszélni. Például a Lemba törzs esetében. Ez a törzs Dél-Afrikában zsidónak vallja magát. Megvizsgálták a genetikai kódjukat, és kiderült: apai ágon szemiták. Hogy kerültek Dél-Afrikába? Rejtély.
És például itt van a Zakhor mozgalom is. Ezt muzulmánok alapították meg Timbuktuban, Maliban, ahol fokozatosan alakult ki náluk a zsidó identitás. A Zakhor héber nyelven emlékezetet jelent. És arra utal, hogy volt valaha egy jelentős zsidó közösség a Szahara szélén, de ezt a helyi muzulmán uralkodó szétverte 1492-ben, és a legtöbb zsidót megölték. A hagyomány szerint egy részük viszont Timbuktuba menekült. Utódaik alakítottak egy szervezetet, mely azután a Zakhor nevet vette fel.
A többi afrikai zsidó közösség a vallási és nemzeti újjászületés nevében keletkezett. Forrása a Biblia, de leszármazásról itt nem beszélhetünk. Ghánában például a House of Israel elnevezésű vallási mozgalom, amely az afrikai identitás megfogalmazásában nagy sikert ért el. A hívek valóságos extazisban dicsőítik az Urat, aki őszerintük mindenképp fekete. Ugyanez a helyzet az igbok esetében, Nigériában. Ezek egészen új kezdeményezések, nagy szerepük van benne az internetnek. Kamerunban így jött létre a Beth Yesorun, melynek tagjai internet-zsidóknak hívják egymást.
Ugandában régebbi történetről van szó: 100 évvel ezelőtt egy jeles törzsi harcos vallási identitást keresett, mely erősítené a harci szellemet és a brit gyarmatosítás elleni gyűlöletet. Rátalált a zsidó hitre, és a törzs nagyrésze követte őt. Halála után a vallási lendület alábbhagyott, de nem szűnt meg. Az ezredfordulón rabbik érkeztek az USA-ból és Izraelből. Ünnepélyes körülmetélés révén az egész közösség hivatalosan is felvette a zsidó vallást, noha származás tekintetében nem sok közük van Izrael népéhez.
Nem az izraeli bevándorlás reménye mozgatja ezeket a fekete zsidókat? Általában nem. A többség nem kíván kivándorolni, vagy ha mégis, akkor sokkal inkább Amerikába, mint Izraelbe. A hitbuzgalom és a zsidó identitás megkísértette az amerikai feketéket is. Ők az egyiptomi rabszolgaságban a saját sorsukat látták. A XIX. században nagyon erős volt a zsidó identitás keresése a feketék között Amerikában. Csak a huszadik század második felében vált a muzulmán orientáció fontossá a feketék mozgalmában az Egyesült Államokban.
A kép tehát nagyon komplex – mondja Edith Bruder, aki Black Jews címmel könyvet adott ki az afrikai zsidókról. Akik többnyire olyan feketék, akik az identitás keresése közben találtak rá a zsidó hitre, melyhez a származás nem kötötte őket úgy, mint Salamon király és Sába királynő gyermekeit, a falasakat Etiópiában.
Fotó: Europress/Gettyimages