15 terroristát gyanúsítanak a francia túsz megölésével Algériában

Tudjuk, hogy kik ölték meg Hervé Goudelt!- mondta Algéria igazságügy minisztere, aki megerősítette: 15 terrorista ellen indult vizsgákat az ügyben. Az első számú gyanúsított maga a Kalifátus Katonáinak főnöke, aki elrendelte az akciót Kabil földön.

Ki ő? Abdelmalek Gouri az igazi neve, de az iszlamista mozgalomban Khaled Abu Szulejmánnak nevezi magát. Valaha az AQIM egyik kulcsembere volt. Az Al Kaida észak-afrikai szárnya vezető szerepet töltött be az iszlamista mozgalmak között egészen a legutóbbi időkig, amikor az események túlnőttek rajta. A líbiai és az iraki meg a szíriai fordulatok megerősítettek olyan radikális irányzatokat, melyek az Al Kaidanál is radikálisabbak.

Ráadásul ezek a szervezetek hisznek abban, hogy visszaállítható a Kalifátus! Ezt Al Bagdadi ki is nyilvánította Irak és Szíria egyes területein, és sok iszlamista vezető sietett csatlakozni hozzá. A Kalifátus Katonái még egy hónapja sem léteztek, amikor elrabolták és kivégezték a francia túszt, Hervé Gourdelt. Miért kellett meghalnia az 55 éves francia hegymászónak?

Mert Al Bagdadi, a Kalifátus vezére elrendelte, hogy a dzsihád harcosok szerte a világon álljanak bosszút az amerikaiakon és a franciákon, mert az USA és Franciaország támadja a Kalifátust! Célponttá válnak-e mindenütt a világon az amerikai és a francia polgárok? Célpont lesz-e az Egyesült Államok és Franciaország? A terror elhárító szervezetek komolyan tartanak attól, hogy a Kalifátus vezére nem a levegőbe beszélt: újabb merényletek és újabb túsz akciók várhatók. Cameron brit miniszterelnök úgy nyilatkozott, hogy a Kalifátus elleni háború évekig is eltarthat.

Nagy Britannia egy-két nap késéssel csatlakozott a Kalifátus elleni koalícióhoz. Így már az ő polgárai is célponttá váltak. Vajon az európai és az amerikai közvélemény meddig visel el ilyen háborús pszichózist? Hány lefejezett túszt fogad el? A Kalifátus vezére arra számít, hogy Európa és Amerika jóval kevesebb vért és áldozatot fogad el mint a Közel-Kelet. Az Egyesült Államok és Európa viszont nem adhatja fel a Közel-Keletet, és nem fogadhatja el a terrorizmust saját területén. A dzsihád elleni háború nem ígérkezik sem rövidnek sem könnyűnek. Ehhez az érintett társadalmak fiataljai számára életképes perspektívát kellene kínálnia a Nyugatnak, mely erre nem látszik túlságosan alkalmasnak…

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez