A politikus elsöprő fölénnyel nyert a választásokon, a szavazatok 81,53 százalékát szerezte meg. Ellenfele Ali Benflísz korábbi kormányfő volt, aki csupán a voksok 12,8 százalékát kapta meg.
Az állami televízió élőben közvetítette a mintegy félórás beiktatási szertartást. A felvételeken látható volt, ahogy a tolószékben ülő Buteflika esküt tett, majd rövid beszédet mondott. Az április 17-én megrendezett elnökválasztást a demokrácia győzelmének nevezte.
A 77 éves államfő annak ellenére számított a választás legesélyesebb indulójának, hogy tavaly szélütést szenvedett, és a választási kampányban személyesen alig mutatkozott. Állapota számos kérdést vet fel arra az esetre, ha nem képes kitölteni az újabb, ötéves elnöki megbízatást, illetve, hogy ki lép a helyére, ha nem tölti ki. Felvetődik az is, hogyan hat majd esetleges távozása a politikai és gazdasági reformokra, az olajbefektetésekre az észak-afrikai országban.
Buteflika az ország függetlenségéért vívott, 1962-ben véget ért háború veteránja, s tizenöt évvel ezelőtt, 1999-ben került hatalomra a hadsereg segítségével. Algéria, amely tagja a Kőolaj-exportáló Országok Szervezetének (OPEC), egyik szövetségese az Egyesült Államoknak az iszlám fundamentalista terrorizmus megfékezésében. Az ország adja az európai gázimport ötödét.
Sok algériai tart az iszlamisták zavargásaitól, amelyeknek az 1990-es években mintegy kétszázezer halottjuk volt. A szomszédos Líbiában, valamint Észak-Afrika más államaiban, mint Tunézia és Egyiptom, most próbálnak úrrá lenni az iszlamizmus keltette ingatag politikai helyzeten.
Buteflika szövetségesei azt ígérték, hogy felülvizsgálják az alkotmányt, és reformokat vezetnek be a demokrácia megerősítése végett az olajbevételektől függő országban, ahol nagy teher a túlméretezett bürokrácia, valamint a külföldi befektetéseket tiltó korlátozások.