„Magyarországnak összesen kettő darab gazdasági diplomatája van Afrikában, míg Svédországnak csak Kenyában hetven. Óriási tehát a lemaradásunk, ezért sok esetben a kamarai kapcsolatokon, vagy más civil szervezeteken keresztül érdemes a külpiacokra lépéshez nélkülözhetetlen információkat megszerezni” – mondta el Balogh Sándor az AHU elnöke a HTCC hálózat alapítója a Piac & Profit és a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) által szervezett közös konferencián.
A szakember kiemelte, hogy a kamara kapcsolatai más kamarai szervezetekkel értékes segítséget jelentenek a magyar kkv-knak, nem is beszélve a szervezet üzletember találkozókon és más partnerszervezetek rendezvényein való részvételről. „Érdemes a kamarák helyismeretét és kapcsolati tőkéjét kihasználni, főként Afrikában ahol komoly lehetőségek kezdenek kibontakozni a magyar cégek előtt” – emelte ki Balogh Sándor.
Balogh Sándor szerint a magyar üzletemberek alapvető jellemzője, hogy a környező országokban végzik a tevékenységüket. „A magyar üzletember jellemzően 1400 kilométeres körben üzletel, ez az a távolság, amelyet autóval két nap alatt még be tud járni. Pedig érdemes messzebbre tekinteni” – hangsúlyozta a szakember a BKIK által végzett körkérdés eredményeit ismertetve.
A HTCC (Hungarian Trade end Cultural Center) magyar és észak-afrikai, illetve szub-szaharai üzletemberek kezdeményezése, amely azoknak nyújt segítséget, akik úgy döntenek, hogy továbblépnek az afrikai kontinensen. Afrika ugyanis az elkövetkező ötven év világgazdaságának motorja lehet. „A legnagyobb lehetőség, hogy a kontinens legtöbb országában még nem alakult ki az európaihoz hasonló fogyasztói társadalom, nem rögzültek a fogyasztói szokások, ez egy óriási szűz piac a magyar cégek számára” – emelte ki Balogh Sándor.
A szakember szerint hazánk fontos, de kihasználatlan kapcsolatokkal rendelkezik a régebben Magyarországon tanult afrikai-ázsiai diákok révén. „A ghánai külügyminiszter tisztán beszél magyarul, a kedvenc étele a palacsinta, az olajipari miniszter-helyettesnek magyar felesége van, lánya itt nálunk énekel egy zenekarban. Vietnamban négyezer közép- és felsővezető beszél magyarul. Jellemző, hogy a nyolcvanas-kilencvenes években nálunk tanult diákok mára befolyásos üzletemberek, politikusok, ezt egy óriási előny, amit érdemes lenne kihasználni. A kamara és a HTCC ezekhez az emberekhez kínál összeköttetéseket” – mondta.
A teljes cikk elolvasásához kattintson ide ! (Piac és Profit)