Kialakítása 1890-ben kezdődött és az első magyar tógazdaságok egyike volt. A Malom és a Nádor csatorna által határolt terület ideális volt a haltenyésztésre. Az elmúlt közel 120 év persze rengeteg változást hozott.
A tógazdaság 1994-ben került az Aranyponty Zrt. tulajdonába, mely koncepció mentén fogott hozzá a fejlesztésekhez. Az első évek fő feladata a mintegy 30-40%-os állapotban lévő terület felújítása, a meglévő természeti értékek leltárba vétele, és egy erőforrás-haszosító program kidolgozása volt. A hagyományos tógazdálkodás továbbfejlesztéseként egy olyan multifunkcionális tógazdálkodás kidolgozása indult meg, amely a számbavehető lehetőségek és a várható társadalmi, gazdasági irányokon alapul. Ezek figyelemben vételével egy családbarát horgászati centrum, gasztronómiai központ, halászcsárda, borospince, szálláshelyek, wellness-centrum, gyermektábor került kialakításra. Az Aranyponty Zrt. a hagyományos alapokon nyugvó haltenyésztés mellett, figyelembe véve a magas minőségi élelmiszerek iránti igényt, biohaltermelést is elindított. Új halfajták tenyésztését vették előtérbe és kialakítottak egy elsősorban önellátásra irányuló kertészeti, szőlészeti és állattenyésztő rendszert, másfél hektáros szőlőt, két hektár gyümölcsöst, majd egy 250 szürkemarhából és bivalyból álló gulya is a rétimajori gazdaság része lett.
Folyamatosan feljlesztik vendéglátó ipari szolgáltatásaikat, esküvők rendezvények szervezésével, szakmai konferenciák tartásával. Az új halfajok, eljárási technikák, innovatív tevékenységek tapasztalatait kutatási célokra is felhasználják, kutatóintézmények, egyetemek együttműködésével.
A halszaporító gazdaságban tökéletesítette a pontyszaporítás, süllőszaporítás technológiáját, megoldotta a növényevő halak szaporítását, a harcsatermelést, előnevelési technikát korszerűsített.
A cég kiforrott munkásságára igényt tartottak külföldön is. Általa volt jelen a világban a magyar mezőgazdaság. Bagdadban keltetőházat telepített, Algériában magyar halakat honosított az ottani óriási víztározókban, de jelen volt Egyiptomban és Brazíliában is.
A nemzetközi tapasztalatokat most Ugandában, a Viktória-tó kiaknázatlan, édesvizi haltenyésztési lehetőségeivel kívánja kamatoztatni a Magyar Kereskedelmi és Kultúrális központ(HTCC) ugandai képviseletének hathatós segítséségével és áldozatos munkájával.
“Halország királya” úgy látja a helyi tapasztalatok alapján, hogy két irányban érdemes elindulni,
Az egyik a kisméretű, ketreces áruhaltermelés, a másik irány egy olyan képzőközpont létrehozása, ahol meghatározható, képezhető a Viktória-tó környékén a főleg halászatból élő kisebb csoportok szervezetten működő haltermelése. Ezt indokolja az is, hogy a tó halászati termelése folyamatosan nő, és a betelepített nílusi sügér is jelentősen megtizedelte a kiscsónakos helyi halászok fogási lehetőségeit.– A ketreces haltermelés tervezett gazdasági tevékenység, ahol nem a szerencsén, hanem a betartott technikán, odafigyelésen, a helyi és exportpiacok elérésén múlik a jövedelem – emelte ki Lévai Ferenc.
A harmadik tevékenység, amiben nagy fantáziát látnak, egy olyan korszerű ivadékbázis létrehozása, ahol a most elterjedt kis hatékonyságú, földmedrű kistavas ívatás helyett, medencében történő, irányított hormonkezeléses, nagy hatékonyságú halszaporítás valósítható meg. Ez a telep lenne hivatott ellátni a néhány ketreces, csak áruhalenyésztésre szakosodott helyieket, megbízható minőségű folyamatos ivadékkal.
A néhány napos kampalai és vidéki ittlétük benyomásai alapján bíznak a jól működő HTCC rendszerben, ahol Lukács Balázs munkájának segítségével komoly tényezővé válhat a Magyar haltenyésztés az ugandai mezőgazdaságban, a projektet a helyi hatóságok, szervezetek követelményeinek előzetes feltérképezésével szeretné a vállalkozását még idén beindítani.
Lévai Ferenc végül kiemelte: a “Magyar Ház”szakmai aparátusának ismereti bázisa, hatalmas helyi tapasztalata, kapcsolatrendszere, kitartása és Uganda lehetőségeinek mindenre kiterjedő bemutatása hathatós segítséget jelent a projekt elindításában. A “HTCC rendszer” jól és gyorsan működő információs hálózata, a helyi törvények és szokások részletes ismerete nélkül szinte lehetetlen lenne a megvalósítás.
