Novemberben a kormánycsapatok teljes győzelmével és az M23-nak nevezett csoport kapitulációjával végződött az egykori kormánykatonák lázadása. Az M23 tagjai korábban a kormányerőktől dezertáltak. A döntő ütközet az ugandai határ közelében zajlott, ezért vagy ezer lázadó, köztük a mozgalom vezérkara, a szomszédos országba menekült át. Köztük sokakat háborús bűnökkel vádolnak, ők aligha fognak hazatérni a Kongói DK-ba. Tehát a most elkészült leszerelési és visszailleszkedési terv azokra a volt M23-as harcosokra vonatkozik, akik kongói területen adták meg a magukat és ott is maradtak. Először a teljes leszerelést kell megvalósítani és ehhez a volt lázadókat három gyülekezési központban gyűjtik össze. Itt felveszik az adataikat, biometrikus módszereket alkalmazva. A táborokban némi oktatásban is részesülnek a nemzeti megbékélés szükségességéről és üdvös voltáról. E tanfolyam elvégzése után, a volt lázadók az általuk választott faluban vagy városban telepedhetnek le. A hadügyminiszter által benyújtott tervezet szerint a „civil életbe való harmonikus visszailleszkedéshez hathatós támogatást kapnak, és a hatóságok öt éven át segítőkész figyelemmel kísérik majd a visszailleszkedést.” Az AFP rendelkezésére álló információkból azonban nem derül ki, hogy konkrétan mindez mit jelent. Például nem világos, milyen mértékű pénzügyi segélyt vagy hitelt kapnak, és hogy kapnak-e egyáltalán. Tehát ez a megbékélési, leszerelési program még „gyerekcipőben jár”. Különösen annak fényében, hogy a Kongói DK keleti részén még mindig lázadó csoportok garázdálkodnak. A napokban például több mint húsz civil lelte halálát brutális körülmények között, amikor egy ugandai kötődésű lázadó csoport lerohant egy falut Észak-Kivu tartományban.