Kínának óriásiak az energia igényei, ezért egyre másra köti a nagy szerződéseket a világ szinte minden részén. A legnagyobb ilyen üzlet egy kanadai vállalat felvásárlása volt tavaly 15,1 milliárd dollárért! Hszi Csinping államfő nemrég járt az egykori szovjet Közép Ázsiában ahol komoly energia üzleteket kötött Kazahsztánban és Türkmenisztánban. Az utóbbi országot több mint 8 ezer kilométeres gázvezeték köti össze Kínával- ez a leghosszabb ilyen vezeték a világon. Az Új Nagy Selyemút program keretében Kína energiát importál az egykori szovjet Közép Ázsiából miközben elárasztja olcsó fogyasztási cikkekkel ezeket a “szűz” piacokat.
Afrikában a két Szudán a legfőbb célpont, de a viszony oly rossz közöttük, hogy Peking számára fontos az alternatívák keresése. Uganda optimális választás hiszen a viszonylag stabil afrikai állam nagyonis rá van szorulva az olajbevételekre.
Nem problémamentes ugyanis a kínai nyomulás Afrikában: Csádban például leállították a kínai cég olajkitermelését, mert az súlyosan veszélyeztette a környezetet. Nigerben a bukott diktátor olyan előnytelen szerződést kötött, melyet most próbál módosítani az új kormányzat. Miért kötött oly előnytelen szerződést a diktátor? Mert Peking mesés pénzt fizetett “bónuszként”. Ma Kína Afrika első számú gazdasági partnere, és az új ugandai befektetés azt mutatja: Peking érdeklődése és energiaéhsége változatlan. A bizonytalan Közel-Kelettel szemben Afrika viszonylag biztos befektetésnek látszik…
2 milliárd dolláros kínai olajbefektetés Ugandában
Napi 30-40 ezer hordó olajat fognak kitermelni a Kingfisher olajmezőn- nyilatkozta Uganda olajminisztere a szerződés aláírása után. Kínának jelentős befektetései vannak az olajiparban Afrikában: Csádban, Nigerben és Szudánban illetve Dél Szudánban.
(Visited 1 times, 1 visits today)