New Yorkban a “kis Egyiptomban” megünnepelték Morszi bukását. Washington nagyon óvatosan reagált. Korábban a kairói amerikai nagykövetség igen jó kapcsolatokat épített ki a Muzulmán Testvériséggel és személyesen Morszi elnökkel, aki az Egyesült Államokban szerezte meg mérnöki diplomáját. Persze ugyanez a helyzet a hadsereg vezérével kapcsolatban is: a vezérkari főnök is Amerikában tanult. Al Sisi tábornok nagyon jó kapcsolatban állt a CIA-vel hiszen korábban az egyiptomi katonai hírszerzés feje volt.
Morszi meg akarta támadni Szíriát?
Nathan Brown, az USA egyik vezető közel-keleti szakértője arról ír a Foreign Affairs című szaklap internetes kiadásában, hogy a hadsereg szemmel láthatóan kutyafuttában tervezte meg a hatalom átvételét. A Euronews értesülése szerint a törés a hadsereg és Morszi elnök viszonyában két héttel ezelőtt következett be. Akkor ugyanis Morszi elnök utasította a vezérkart, hogy kezdjék meg egy szíriai hadművelet előkészítését! Az egyiptomi elnök Asszad ellen kívánta bevetni Egyiptom hadseregét, és ez már sok volt Al Sisi tábornoknak. Nem véletlen ötlet volt Morszi elnök utasítása, azt Katar teljes mértékben támogatta! Katar a fő szponzora az Asszad ellenes erőknek Szíriában és a Muzulmán Testvériségnek Egyiptomban. Nem véletlen, hogy a katonák letartóztatták a katari Al Dzsazira televízió egyik munkatársat is Kairóban. A nagy zűrzavarban felmerült a kérdés: mit akar Amerika? Van-e egyáltalán stratégiája a Közel-Keleten az Obama adminisztrációnak?
Amerika a bűnbak Kairóban
Erről ír a New York Times a katonai hatalomátvétel után. A tüntető tömeg Kairóban a Tahrir téren az amerikai nagykövetasszony portréját vörös festékkel húzta át. Ez finom utalás arra, hogy a tömeg halva szeretné látni Anne W. Pattersont! A veterán karrier diplomata 2011-ben érkezett Egyiptomba méghozzá Pakisztánból. Iszlámábádban nagyon jó kapcsolatokat épített ki a hadsereggel és főként a majd mindenható katonai titkosszolgálattal. Ugyanezt a módszert alkalmazta Kairóban is. Állítólag nagy szerepe volt abban, hogy Morszi elnök Al Sisi tábornokot nevezte ki a hadsereg élére 2012-ben. A nagy kombinátornak tartott amerikai nagykövet úgy veszítette el a tüntetők bizalmát, hogy közben Morszi elnök is mind kevésbé bízott benne. A nagykövet asszony a hadseregben bízott és a számítása bevált. A kérdés most az, hogy hogyan tovább? Az Egyesült Államok évente 1,3 milliárd dollárral támogatja Egyiptomot, amelynek lakossága többségében a nyomorszint alatt él. Mubarak bukása után a gazdaság visszaesett. Most Morszi menesztése után még kevésbé bíznak Egyiptomban a külföldi befektetők. A helyzet tehát most rosszabb, mint Mubarak bukása után volt, és az Egyesült Államoknak szemmel láthatóan nincsen elképzelése a megoldásról pedig Obama elnök az új közel-keleti irányvonalat épp Kairóban hirdette meg- nem is oly régen …