Országszerte tiltakozó megmozdulások voltak Egyiptomban, ahol a világi nézeteket képviselő ellenzéki erők Mohammed Morszi elnök lemondását követeleik. A zavargások miatt az ENSZ, az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió aggodalmát fejezte ki és felszólította az egyiptomi politikai vezetőket, hogy mielőbb oldják meg a politikai krízist, mert a jelenlegi állapotok könnyen veszélybe sodorhatják a demokrácia kiépítését az országban. Az amerikai nagykövetség közben közleményben jelezte, hogy diplomatái családtagjait evakuálja az országból. A külföldieknek pedig nem tanácsolják, hogy Egyiptomba utazzanak.
A mérsékelt iszlamista Muzulmán Testvériség azt közölte, hogy a pénteki utcai demonstrációkban nyolc irodáját támadták meg, köztük az alexandriait, ahol legalább 70-en sérültek meg az utcai verekedésben. Alexandriában két ember halt meg. Az egyiket fejbe lőtték, a másik áldozat egy amerikai állampolgár volt, aki éppen kamerázott, amikor megkéselték. Port Szaidban is utcára vonultak az emberek, ott robbanás rázta meg a felvonulást. A detonációban egy ember meghalt és 10-en megsebesültek. Azt még nem lehet pontosan tudni, hogy mi okozta a robbanást. A rendőrség nem tartja kizártnak, hogy egy bomba lépett működésbe. A Nílus Delta vidékén található Zagazigban is megtámadták a Muszlim Testvérek irodáját,a szervezet egyik tagját megölték.
A tekintélyes Al-Azhar vallási központi egyik vezetője azt mondta, y „Éberségre van szükség, annak érdekében, hogy az ország ne süllyedjen polgárháborúba”. Az Al-Azhar jelezte, hogy támogatja Mohammed Morszi elnök párbeszédet sürgető törekvéseit az ellenzéki erőkkel. A vallási intézmény elítélte azokat a „bűnöző bandákat”, amelyek a megmozdulás idején mecseteket ostromoltak meg. A Muszlim Testvériség azzal vádolja a liberális erőket, köztük Mohammed ElBaradei Nobel-békedíjas politikust, hogy szándékosan szítják a feszültéségeket az országban és olyan „verőlegényeket” béreltek fel, akik annak idején még a Mubarak rezsim szolgálatában álltak.
A hadsereg korábban jelezte, nem fogja tétlenül nézni, hogy az ország „irányíthatatlan káoszba” süllyedjen. Ez azt jelenti, hogy a hadsereg kész közbelépni, ha a politikai vezetők nem képesek megfékezni az utcára vonuló tömegeket. A hadsereg a mostani zavargások után közleményben tudatta, hogy mozgósításokat rendelt el országszerte, annak érdekében, hogy „megóvja a civileket és biztosítsa a kormányzati épületek védelmét.”
Az ellenzéki erők június 30-ra harangozták be nagy tüntetésüket, de az iszlamisták is jelezték, hogy utcára vonulnak, hogy megünnepeljék Morszi elnök egy éve aratott választási győzelmét. Az ellenzék azt követeli a mérsékelt iszlamista elnöktől, hogy mondjon le, mert szerintüe Morszi ugyanúgy elnyomja az ország népét, mint ahogyan azt a Mubarak rezsim tette 30 éven át. Az ellenzékiek azzal is vádolják az elnököt, hogy elárulta a 2011-es forradalmat és közben arra törekszik, hogy megerősítse az iszlám törvénykezést az országban. A Muszlim Testvériség elutasította az ellenzéki erők vádjait, követelését. A mérsékelt iszlamista szervezet nyomatékosította, hogy Morszit törvényesen választották meg, ezért ő az ország legitim vezetője.