Az új szövetség székhelye a dél-kivui Shabundában lesz, ott, ahol a Raia Mutomboki még évekkel ezelőtt létrejött a Ruandai Demokratikus Felszabadítási Erők (FDLR) szélsőségesei ellen. Hogy mi lesz ebből a koalícióból azt nem tudni, de egy biztos, ez a rövid hír tökéletesen jelzi azt, hogy egy egykoron a helyi közösség védelmére létrejött csoport milyen úton jut el oda, hogy védelmezőből fenyegető legyen.
Egyáltalán mi is ez a Raia Mutomboki, amely ennek az új koalíciónak az élére állt? Fontos leszögezni, hogy a Raia Mutomboki (amelynek neve “Dühös Polgárokat” jelent szuahéli nyelven), nem egyetlen alakulatot jelent, hanem különféle kisebb, önszervezedő önvédelmi milícia tömörülése, amelyek 2005 környékén alakultak ki Shabunda környékén az FDLR által jelentett fenyegetésre adott válaszként (Jean Musumbu, egy boszorkánymester volt az alapító, egy 2005. márciusában, Kyoka falujában végrehajtott FDLR-mészárlást követően), majd miután abból a térségből sikerrel elüldözték az egykori hutu mészárosok csoportját, éveken át nem hallottunk róluk, egészen 2011-ig és 2012-ig, amikor hirtelenjében több kis frakció tűnt fel Walikale, Masisi, Kalehe és Mwenga régióiban, mai nappal szám szerint legalább négy különfélét tartunk nyilván, akik varázserő használatával, rendkívül brutális módon lépnek fel az FDLR és minden szövetségese ellen.
2011-es visszatérésük egyébként a Laurent Nkunda-féle CNDP hadseregbe integrálása miatt történt, annak a szervezetnek az eltűnése a hatalmi palettáról olyan vákumot hozott létre, amelyben az FLDR ismét szabadon kezdett garázdálkodni, főként a Shabunda környéki bányáknál. Bár a források többsége Musumbut nevezi meg, mint a Raia Mutomboki alapítóját, azért ő csak az egyik volt a “dühös polgárok” közül, bár befolyása igen jelentős volt a Shabunda-régióban. Neve még a Padiri tábornok nevével összeforrott Mai-Mai-ban tűnt fel először, amelyet 2003-ban integráltak a hadseregbe, de ott Musumbu nem találta meg a számítását és hazatért, majd boszorkánysággal kezdett foglalkozni, egy olyan italt dolgozott ki, ami állítólag sebezhetetlenné teszi a katonákat. És aztán így indult a történet, a régióból egyre több és több fiatal kereste fel a mestert az ital miatt és hogy kiképzést kapjon, majd visszatérve szülőfalujába, elindította saját önvédelmi csoportját – így született a Raia Mutomboki.
Aztán ahogy a legtöbb ilyen csoport a Kivukban, a Raia is csapódott egyik oldalról a másikra, 2011-ben egy rövid ideig a kongói hadsereggel is együttműködtek (felkínálván helyismeretüket az FDLR elleni harcban), majd miután ex-CNDP tagok és a Raia között elmérgesedett a viszony, már egyből ellenfelekké váltak. Ekkortól indult meg az a folyamat, ahonnan kezdve a Raia is egyre inkább civileket terrorizáló fenyegetéssé vált, elkezdtek ugyanis brutálisan fellépni az FDLR-rel bármiféle állítólagos kapcsolatba kerülő civilek ellen, amire válaszul utóbbi is elkezdett civileket támadni. Eddig végig Dél-Kivuról beszéltünk, de 2012. májusában, amikor a kongói hadsereg egységeit átmozgatták Rutshuru irányába, a Raia számára megnyílt a lehetőség a betörésre Észak-Kivuba is, csapataik megjelentek Masisi és Walikale környékén.
Ezúttal azonban a Raia már tényleg kitört korábbi kereteiből és nem csak FLDR-hez köthető elemeket, de kongói hutukat is célba vett, ami igen aggasztó jelnek tűnt-tűnik, főként hogy 2012 végére a Raia már bőven nem egy önszerveződő milíciacsoport volt, teljesen más elveket képviselő Mai-Mai-ok csatlakoztak hozzá, felkerült céljaik közé az M23 elpusztítása és rövid időre uralmuk alá hajtották Walikale városát is. Az M23 elleni harc mindenesetre elég kétséges, egyes hutu vezetők szerint a Raia és az M23 egy követ fúj, más források ennek ellenkezőjét jelzik, de összességében vizsgálva a képet, a Raia Mutomboki története és jelenlegi helyzete mutatja igazán a kelet-kongói állapotok keszekuszaságát – azaz hiába írtam hosszú sorokat most róla, egyszerűen lehetetlen átlátni a kapcsolatokat és a valódi célokat.
Ami biztos, hogy néhány napja az Egyesült Államok Russ Feingold személyében kinevezett egy különleges amerikai megbízottat, aki az afrikai Nagy-Tavak régiójának békéjét hivatott elősegíteni és tucatnyi civil szervezet jelentette be azonnal támogatását, hiszen sokan bíznak benne, hogy talán az Egyesült Államok ráhatásával végre sikerülhet véget vetni az évtizedes erőszaknak. Az erőszaknak, amelynek egyik főszereplője jelenleg az M23, amely csoport a korábbi béketárgyalások után ismét visszatért az ugandai fővárosba, Kampalába, hogy újra tárgyalóasztalhoz üljön a kongói kormánnyal.
Az M23 képviselői kijelentették, nagyon bíznak abban, hogy a hamarosan akcióba lendülő ENSZ kontinengstől függetlenül sikerül alkura lépni a kongói vezetéssel, és felszámolni a konfliktus kiindulópontját. Elvileg a kongói delegáció a héten érkezik meg a kampalai hotelbe és bár az M23 nyilatkoztatai nem erre utalnak, elég valószínű, hogy az ENSZ történetének első, fegyveres harcra is jóváhagyott alakulata jelent nagy nyomást a lázadó szervezetre, ha nem is a konkrét katonai fenyegetés miatt, de az így kialakuló stabil politikai szerepük okán.