Sem a Coca-Cola, sem a Pepsi nem politizál. Utoljára talán akkor volt a működésük politikai kérdés, amikor még Kelet és Nyugat egymásnak feszült, akkor is főleg Keleten démonizálták ezeket a szénsavas amerikai italokat. Hogy akkor mit keres a két óriás egy szudáni cikkben? Elég sokat, ugyanis egész gyártósorok múlhatnak egy április végi offenzíván.
A Kartúmmal szembenálló egyik felkelő csoport, a Mozgalom az Igazságért és Egyenlőségért váratlanul rajtaütött az észak-kordofáni Um Rwabán, és meg is szállta a települést. Ezzel 100 kilométerre megközelítette el-Obéid 400 ezer lelkes városát.
Utóbbi település már a 19. század elején fontos karavánszeráj volt Csád és a Vörös-tenger között. Ma pedig a gumiarábikum fővárosa. Aki ezt a várost a kezében tartja, az a világ gumiarábikum készletének úgy a 70 százaléka fölött rendelkezhet. A gumiarábikum nyugodtan nevezhető általános adalékanyagnak, számos iparágban használják, így kiemelkedő jelentősége van az élelmiszeriparban is. Sem a Coca, sem a Pepsi nem az lenne nélküle, ami. Olyannyira, hogy 1997-ben, amikor az USA embergót hirdetett Szudán ellen – mert az addigra kegyvesztett Oszama bin Ladennek menedéket adott – az élelmiszeripari lobbi addig-addig mesterkélt a háttérben, amíg a gumiarábikum kikerült az embargó hatálya alól.
Az április végi offenzívával több dolog is világossá vált Szudánban és az élelmiszeriparban. A Kartúm ellen lázadók már nemcsak Darfúrra koncentrálnak, egymással összefogva más vidékeken is felveszik a harcot a kormányzattal. Másrészt már nem lesz elég a washingtoni lobbi, hogy a kólagyárak hozzájussanak az elengedhetetlen gumiarábikum adagjukhoz.