A polgárháborúban itt bevett módszernek számít a nők tömeges megerőszakolása. “Ennek véget kell vetni!”- hangsúlyozta Ban Ki Mun főtitkár. Elmondta, hogy “egy vagy két hónapon belül akcióképes lesz az a dandár, amely az ENSZ nevében immár harci feladatokat is elláthat a Kongói DK keleti részén.” Jelenleg 19 ezer kéksisakos katona állomásozik a térségben, nekik nincsenek harci jogosítványaik, ezért tétlenül nézik a polgárháborút és a nők tömeges megerőszakolását is.
Az ENSZ főtitkára Kinshasa és Goma után Ruanda fővárosában, Kigaliban tárgyalt. Itt a nyilvánosság előtt gondosan kerülték a kínos témákat. Ruanda azt rója fel az ENSZ-nek, hogy a nagy népirtás idején 1994-ben nem védte meg az üldözött kisebbséget. Az ENSZ viszont jelenleg azzal vádolja Ruandát, hogy támogatja az M 23 gerillamozgalmat és ezzel szítja a polgárháborút a Kongói DK-ban.
Az ENSZ főtitkárát elkísérte Ruandába a Világbank vezetője is: a koreai származású amerikai Jim Yong Kim is. A Világbanknak 1 milliárd dolláros programja van a Nagy Tavak régiójának fellendítésére. A Világbank idesorolja a Kongói DK keleti részét, Ruandát és Burundit. Ban Ki Mun ENSZ főtitkár ugyan kiemelte Kigaliban Ruanda gazdasági sikereit, ám nem kétséges, hogy az egész régiónak jól jön az az 1 milliárd dollár, melyet a Világbank a Nagy Tavak térségének szán Afrika kellős közepén.