Az M23 politika és a katonai frakciója között robbantak ki a harcok. Az M23 politikai szárnyát Jean-Maire Runinga vezeti, míg a katonai részét Sultani Makenga irányítja. A BBC azt jelentette, hogy a harcok Rutshurutól 70 km-re voltak, nem messze az ugandai határtól. Kongói források arról számoltak be, hogy összesen nyolcan haltak meg, köztük hat civil. Egy másik forrás a BBC-nek azt mondta, hogy 19 halálos áldozata van az összecsapásoknak.
Az M23 gyorsan cáfolta, hogy a rivális frakciók között harcok robbantak ki. A milícia a raundai FDLR lázadó szervezetre hárította a felelősséget, ez egy hutu lázadó szervezet, amely 94-ben népirtást hajtott végre Ruandában.
Az M23 képviselői egyébként béketárgyalásokat folytatnak a kongói vezetéssel Ugandában. Szakértők szerint a folyamat megszakadhat, ha az M23 felbomlik a belső hatalmi harcok miatt. Az M23 egyébként januárban tűzszünetet hirdetett és fegyveresei azóta nem csaptak össze a kongói kormányerőkkel.
Az etióp fővárosban a hétvégén 11 afrikai ország írta alá azt az ENSZ által felügyelt egyezményt, amely a kongói konfliktus lezárását és a béke megteremtését hivatott szolgálni. Az egyezményt a mozambiki, ruandai, tanzániai, dél-afrikai, kongói és a dél-szudáni vezetés írta alá. Az eseményen Ban Ki Moon ENSZ főtitkár is jelen volt.
Kongó keleti régiójában (Észak-Kivu) 2012 májusában tört ki a lázadás. A harcok miatt, körülbelül 80 ezer ember vált hajléktalanná. Az M23 azért lázadt fel a kinshasai vezetés ellen, mert szerint a kormány nem teljesítette a kongói polgárháborút lezáró békemegállapodás feltételeit. A kongói vezetés emellett több volt lázadóvezért akart kiadni a Nemzetközi Büntetőbíróságnak. A kinshasai vezetés intézkedései miatt több száz katona dezertált a kongói reguláris hadseregből és létrehozta az M23-at. A kinshasai vezetés a szomszédos Ruandát és Ugandát azzal vádolja, hogy titokban támogatja az M23-at.