Balogh Sándor:
A 2013-as év áttörést hozott a magyar – afrikai kapcsolatok szélesítésében. A márciusi rabati irodanyitás után áprilisban, Ghánában, Accrában, majd májusban, Ugandában, Kampalában hozta létre kereskedelmi és kulturális bázisát a HTCC-k hálózata. Jövőbeni terveink között szerepel, hogy 2014 őszén Tunéziában, Tuniszban újabb HTCC központot nyitunk. A cél az, hogy a magyar kis – és középvállalkozások megfelelő információkat kapjanak a helyi beruházási, fejlesztési, együttműködési, partnerkeresési területeken. Ennek elősegítése érdekében a HTCC helyi irodái üzleti fórumokat, utakat szerveznek az adott afrikai országokba, emellett nemzetközi jelentőségű, helyi kiállításokról tájékoztatják a vállalkozásokat, megszervezik a teljes körű részvételt, tolmácsot és szükség esetén szállást is biztosítanak.
AfroMarket:
Az afrikai piacokat ismerő szakemberek szerint a kontinens az a terep, ahol az angolban „hit and run” vagyis a „Csapj oda, állj tovább” üzleti taktika csődöt mond. Alapos előkészítés, a körülmények felmérése, feltérképezése, helyi kapcsolati háló kiépítése nélkül nem lehet sikereket elérni ezen a piacon. 2013 milyen eredményeket hozott az MMÜT tevékenységében, hol tart az építkezés?
Balogh Sándor:
Az afrikai piac odafigyelést és óvatosságot igényel, erre minden hozzánk forduló vállalkozásnak felhívjuk a figyelmét, továbbá kitartást és türelmet is kérünk, hiszen a távolság és a helyi társadalmi, politikai, gazdasági viszonyok a gyors üzletkötésnek nem kedveznek. Azt viszont ki kell emelnem, hogy amennyiben sikeres üzletkötés történik, a megszerzett tapasztalatokkal más afrikai országban is sikert érhetnek el a vállalkozások.
Az MMÜT tevékenységében a 2013-as év egy igen aktív év volt, jelenleg is részvételünkkel, segítségünkkel folynak tárgyalások élelmiszeripar, gyógyszeripar, oktatás, fémipar, IT, megújuló energia területén.
AfroMarket:
Sokszor hallott érv, hogy Afrikában nem lehet boldogulni stabil politikai kapcsolatok, szilárd intézményi háttér nélkül. A magyar kormány által meghirdetett „keleti nyitás” politikája, amelybe Afrika is bekapcsolódik, milyen módon támogathatja a magyar gazdasági, üzleti sikereket a kontinensen?
Balogh Sándor:
Az Üzleti Tanácsok létrehozása megelőzte a kormány „keleti nyitás” politikájának meghirdetését, a 2008-ban elkezdődött válság hívta fel a figyelmünket arra, hogy Európán kívül is vannak még földrészek, például Afrika, melyek az utóbbi években gyors ütemben fejlődtek, potenciális piacokat jelenthetnek a magyar vállalkozásoknak.
A kormány által meghirdetett „keleti nyitás” politikájába az Üzleti Tanácsok és a HTCC irodahálózat munkája tökéletesen illeszkedik. Tapasztalatainkat, kapcsolatrendszerünket, munkánkat több állami szervezetnek is felajánlottuk, együttműködést alakítottunk ki a Nemzetgazdasági Minisztérium, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara szervezeteivel. A felsorolt szervezetekkel együttműködve rendezünk üzleti fórumokat, üzleti kiutazó delegációt, információs napokat a magyar kis – és középvállalkozások számára, egyesítve erőinket segítjük a külpiaci érvényesülésben az erre munkát, időt és pénzt fordító vállalkozásokat.
Afromarket:
A politikai kapcsolatok bővülnek, ráadásul Magyarországon érzékelhetően nőtt az érdeklődés az afrikai kultúra, a kontinens sokszínű valósága, mindennapjai iránt? Tudott-e, tud-e ebből profitálni a magyar gazdaság, a magyar vállalkozók?
Balogh Sándor:
A kormányzati szintű Afrika felé „fordulás” természetesen nem csak a gazdasági lehetőségek felé irányította a magyar vállalkozások figyelmét, az igazán sikeres üzletkötés elengedhetetlen feltétele, hogy ismerjük az adott afrikai ország kultúráját. Ezt segítik elő azok az afrikai témájú fotó kiállítások, rendezvények, könyvbemutatók, orvosi missziókról hazatérő orvosok beszámolói, afrikai kalandtúrákon részt vevők által készített filmek, melyeket széles körben terjesztünk, hirdetünk mind a cégeknek, mind a médiának.
AfroMarket:
Tapasztalataink szerint egyre nagyobb az igény a tárgyszerű, pontos gazdasági, üzleti információkra. A hírek, a tudás, a tapasztalat hiánya ma még sok magyar vállalkozót, üzletembert visszatart attól, hogy Afrikában próbáljon szerencsét. Miként lehet küzdeni a sztereotípiák, a rossz beidegződések ellen?
Balogh Sándor:
Véleményem szerint a pontos és részletes tájékoztatás a negatív sztereotípiákat megszüntetheti a magyar üzletemberek látásmódjában. Rádióban, tévében, interneten, fórumokon minden alkalmat meg kell ragadni arra, hogy minden információt megkapjanak. Vannak sikertörténetek a régióban, azok a cégek, melyek már komoly eredményeket értek el, beszámolójukban még pontosabb képet adnak a térség sajátosságairól. Az ilyen cégek részvétele kiemelten fontos az információs napokon, mert elősegíti azoknál a vállalatoknál a végső döntést a külpiaci nyitásban, amelyek eddig várakozó állásponton voltak, illetve a helyismeret hiánya miatt – ami érthető – halogatták az afrikai térség felé való nyitást.
AfroMarket:
Kevesen tudják, hogy Ön és szakmai stábja a marokkói kapcsolatok mellett a tunéziai-magyar gazdasági együttműködésben is évek óta sürgeti a nyitást, ezt a célt szolgálja egyebek között a Tunéziai-Magyar Üzleti Tanács. Marokkó a térségben szinte egyedülálló módon politikailag stabil maradt, gazdasága fejlődik, Tunézia azonban a jelek szerint nehezen küzdi le az Arab Tavasz következményit, bár az év végén úgy tűnik, szakértői kormány alakul, amely elvezeti az országot a következő választásokig. Mi az, amit mi, magyarok tudunk kínálni ennek a két államnak, akár önállóan, akár az Európai Uniós lehetőségeket kihasználva, közösen?
Balogh Sándor:
Az Üzleti Tanácsok egyik sajátossága – eltérően más magyarországi üzleti tanácsoktól -, hogy Marokkóban és Tunéziában társszervezete működik. Ennek köszönhető, hogy olyan rendezvényeket tudtunk szervezni vagy partnerként közreműködni, mint például a marokkói külügyminiszter látogatása az MMÜT székhelyén. A Tunézia – Budapest közötti charter járat újraindításában a TMÜT közreműködése nem vitatott tény, hiszen tunéziai látogatásaink alkalmával minden helyi kormányzati szinten elmondtuk, hogy a Tunézia és Magyarország közötti kereskedelmi kapcsolatok egyik fontos eleme, feltétele, hogy az üzletemberek közvetlenül jussanak el Tunéziába, de említhetném a tunéziai ipari és kereskedelmi miniszter delegációjának szervezésében való aktív részvétel.
Az előbbieket azért is részleteztem, hogy kiemeljem: nem csak Magyarország fordul Marokkó és Tunézia felé, hanem ezekben az országokban is nagy az érdeklődés Magyarország iránt. Ennek az az oka, hogy a magyar termékek és technológiák megfizethetőek, megtérülésük jóval rövidebb, mint egy nagy nyugati állam által átadott technológia.
A fenti országokban tett látogatásaim során, a velem együtt utazó delegációt fogadó állami szervek képviselői minden esetben kiemelték a hasonlóságokat, a közös, aktív üzleti múltat, Tunéziát illetően nagyon sok a hasonlóság, mind az ország nagyságát, mind a népesség számát tekintve, energiaforrás tekintetében is egyformák a lehetőségeink, éppen ezért hasonló léptékben és ütemben gondolkozunk.
Amit mi magyarok nyújtani tudunk, az a kiemelkedő tudásunk a különböző technológiai megoldásokban, tehát a technológia transzfer. A demokratikus átalakulásunkban megélt tapasztalataink átadásával, tanácsokkal is sokat tudunk segíteni Tunéziának.
AfroMarket:
Az év vége nemcsak a számadás, hanem az új tervek, feladatok meghatározásának ideje is egyben. Ha egy év múlva leülünk beszélgetni, milyen eredményekkel lenne elégedett?
Balogh Sándor:
Nem vagyok elégedetlen az eddigi munkánk eredményeivel, az elmúlt hét év megtanított arra, hogy Afrikában az eredményeket, a sikereket nem könnyű elérni. Őszintén remélem, hogy a megkezdett, különböző üzleti területeken folytatott tárgyalások 2014-ben realizálódnak és jövő ilyenkor már konkrét eredményekről tudok beszámolni.