Ngani az egyike a boszorkány táboroknak. 188 nőt és 41 férfit tartanak itt, akiket általában a családjuk hozott be. Minden esetben az úgynevezett „afrikai bizonyíték” elegendő volt, hogy a rokont ne engedjék ki többé a koncentrációs táborból. Szinte minden esetben az volt a gyanú és a vád, hogy a személy a sötét erőkkel van kapcsolatban, és nincs helye az ártatlanok sorában. Észak-Ghánában több ilyen tábort is működtet az állam. Állítólag hatezer embert őriznek a kerítések mögött boszorkányságért. Az Aid-Ghana nemrég tett le a kormány asztalára egy útitervet, amely alapján hat tábort felszámolnának. Most a kormányzati lépésre várnak. A szervezet részéről Yakubu Saani a javaslatról azt mondta, abban megfelelő válaszokat adnak azokra az esetleges helyzetekre, amelyek a boszorkánynak tartott emberek társadalmi visszailleszkedése kapcsán előfordulhatnak.
A civileknek azonban egyáltalán nem lesz könnyű dolguk a táborok felszámolásában és az elzártak visszailleszkedésének a segítésében. A Gambaga tábor egyik lakója nemrég azt mondta az internáltak nevében, hogy ők sehová nem akarnak menni, jó nekik a táborban. Ez valószínűleg amiatt lehet, mert félnek a hazatéréstől, akire ugyanis egyszer rásütötték, hogy boszorkány, annak nincs tovább maradása a közösségében. Sokan attól is tarthatnak, hogy otthon egyszerűen megölik őket.