A szomszédos Ruandán egyre nagyobb a nemzetközi nyomás és az ENSZ szakértői is megerősítették, hogy Kigali segíti az M23-at, amelyet a háborús bűnökkel vádolt Bosco Ntaganda tábornok hozott létre a harcosaival, miután dezertáltak a kongói reguláris hadseregből. Szakértők elmélyülő krízistől tartanak.
Kabila elnök az állami televízió által sugárzott sajtótájékoztatón azt mondta, az egész világ tudja, hogy Ruanda támogatja az M23-mat és a fegyveres lázadó szervezeteket Kongó keleti régiójában. Az elnök azt is elmondta, magyarázatot követel az ugandai vezetéstől is, mert egyes híresztelések szerint ugandai katonák is részt vettek a harcokban. A kampalai külügyminisztérium viszont azt közölte, hogy semmi közük sincsen az eseményekhez. A ruandai vezetés pedig többször is cáfolta és most is visszautasította a vádakat. Szakértők a konfliktus elmélyülésétől tartanak. A harcok kirobbanása óta 470 ezer ember menekült el a térségből, az M23 lázadók pedig Goma, Észak-Kivu közigazgatási központja közelében vannak.
Az Amerikai Egyesült Államok, Nagy Britannia, Hollandia és Németország nemrég úgy döntött, hogy felfüggeszti a Ruandának szánt pénzügyi segélyek egy részének folyósítását, amiért a kigali vezetés támogatja a háborús bűnökkel vádolt Bosco Nataganda volt hadurat és az M23-at. Nataganda ellen egyébként nemzetközi elfogató parancs is érvényben van, gyermekkatonák toborzásával és más háborús bűnökkel vádolják, amelyeket még a kongói polgárháború idején követett el. A nyugati donorok döntése rendkívül érzékenyen érinti az apró afrikai országot, amely még mindig nem heverte ki a véres polgárháborút és népirtást.
Regionális vezetők azzal az ötlettel álltak elő, hogy hozzanak létre egy„független erőt” annak érdekében, hogy legyűrjék a különböző lázadók szervezeteket a térségben, köztük az M23-at és a ruandai Hutu FDLR mozgalmat. Konkrét lépések viszont azóta nem történtek és részleteket sem lehet tudni a haderő felállításáról.
Kabila elnök viszont azt szorgalmazta, hogy a MONUSCO ENSZ békefenntartó misszió új mandátumot kapjon, amely egyben felhatalmazná a kéksisakosokat, hogy hatástalanítsák a lázadókat a térségben. A MONUSCO misszió viszont jelezte, hogy csakis az ENSZ BT változtathatja meg a mandátumukat.
Az ENSZ több mint 17 ezer kéksisakost állomásoztat Kongóban, akik hatalmas területen vannak szétszórva. A kéksisakosok gyakran tehetetlennek, nem tudják megvédeni a civileket, helikoptereik viszont gyakran támogatják a kormányerőket, de így sem tudták megakadályozni a lázadókat abban, hogy elfoglaljanak több települést Észak-Kivuban.