Az Organisation for Defence of Rights and Freedoms elnevezésű szervezet munkatársa azt mondta, hogy a szudáni hatóságok június 29-én komoly letartóztatásokba kezdtek, miután sokan vonultak ki az utcára tüntetni a pénteki ima után. Igaz, azóta sokakat szabadon engedtek, másokat viszont elvittek. Pontos számokat viszont nem tudott közölni a szervezet névtelenséget kérő munkatársa, becslése szerint 1000 embert hurcoltak el a biztonsági szolgálatok a tüntetések 14-dik napján. A letartóztatott tüntetők többségét börtönökben és „szellemházakban” tartják fogva. A „szellemházak” eldugott épületek, amelyek létezéséről mindenki hallott, de senki sem tudja, hol vannak.
A letartóztatottak között volt Talal Saad szudáni újságíró, aki a megmozdulások idején fényképeket készített az AFP hírügynökségnek. A biztonsági szolgálat lerohanta az AFP kartúmi irodáját és a képeket megsemmisítették, Saadot pedig több mint 24 óráig őrizetben tartották. Saad a szabadon engedése után felhívta az AFP-t és elmondta, hogy pénzbírságra ítélték.
A civil szervezet azt is közölte, hogy a tüntetéseken több százan megsebesültek. A szudáni információs miniszter a tüntetőket „lázadóknak” nevezte, akik szerinte destabilizálni akarják az országot, ezért komoly nemzetbiztonsági kockázatot jelentenek.
A szudáni hatóságok erőszakos fellépése számos nemzetközi kritikát váltott ki. A kanadai külügyminiszter John Baird elítélte a hatóságok fellépését és a politikai aktivisták, bloggerek és újságírók letartóztatását. Navi Pillay az ENSZ emberjogi főbiztosa pedig felszólította a szudáni vezetést, hogy azonnal engedje szabadon az aktivistákat. Nagy Britannia és az Amerikai Egyesült Államok is hasonlóan reagáltak a történtekre.
Omar Hassan al Bashir 1989. június 30-án puccsal távolította el Sadiq al-Mahdi miniszterelnököt a hatalomból, aki demokratikus úton került a kormányfői székbe. Al-Mahdi jelenleg az ellenzéki Umma párt vezetője. Szudánban legutóbb 2010-ben tartottak többpárti választást, amelyen Bashir diadalmaskodott. Külföldi megfigyelők, köztük a Carter központ és az EU viszont azt jelentette, hogy a voksolás nem felelt meg a nemzetközi normáknak. Bashir elnök ellen jelenleg nemzetközi elfogatóparancs is érvényben van, a Darfurban elkövetett népirtás és háborús bűnök miatt.