Ag Ghali egyébként tuareg származású, a 70-es években Kadhafi hadseregében szolgált. A 80-as években harcolt Libanonban és a palesztin területeken. A 90-es években tért vissza Maliba, ahol részt vett a 91-es tuareg felkelésben, amely hivatalosan 96-ban ért véget. A felkelés idején a tuareg erők parancsnoka volt, de komoly szerepet játszott a tűzszünet, illetve a békemegállapodás megkötésében, ezért a bamakói vezetés diplomatának nevezte ki. 2008-ban Szaúd-Arábiába küldték, ahol a dzsiddai konzulátuson szolgált. 2010-ben viszont visszahazahívták. A wikileaks által nyilvánosságra hozott titkos amerikai diplomáciai táviratok szerint Ag Ghali többször is kapcsolatba került az amerikai nagykövetséggel Maliban 2006 és 2010 között. Szűkszavú és visszahúzódó emberként jellemezték. Egy neve elhallgatását kérő diplomata elmondta, hogy Ag Gahli korábban többször is közvetítő szerepet töltött be a nyugati kormányok és az al-Kaida észak-afrikai szárnya és annak elődje között, amikor túszok szabadon engedéséről kellett tárgyalni. Egy 2008-as diplomáciai távirat pedig megemlítette, hogy Ag Ghali minden váltságdíj kifizetésénél jelen volt, és ha szükséges volt, intézkedett. Ag Gahli ismerősei és korábbi kollégái azt mondták róla, hogy Ghali a 90-es években kezdett el vallásos lenni. Azután, hogy a Tabligh Jamaat indiai és pakisztáni fundamentalista szervezet egyik prédikátora Észak-Maliban járt. Szaúd-Arábiai kiküldetése alatt folyamatosan tartotta a kapcsolatot a szervezettek, amit a szaúdi hatóságok nem néztek jó szemmel és a hazahívását követelték. A szaúdiak akkor úgy fogalmaztak, hogy Ag Gahli tevékenysége összeegyeztethetetlen diplomáciai státuszával. A szaúdiaknak egyébként az vált gyanússá, hogy Ag Ghali nagyon sokat telefonált a mobilján, olykor órákig beszélgetett. Volt kollégái azt mondták róla, hogy rendkívül öncélú ember, aki egyedül hoz döntéseket.