Irina Bokova szerint fennáll a veszélye annak, hogy széthordják az értékes kéziratokat, melyek többsége Timbuktu aranykorából, a XII századtól a XV- ik századig tartó korszakból való. Ebben az időben Timbuktu Észak-Afrika talán legfontosabb kulturális és tudományos központja volt.
Hány kézirat van ebből a korból Timbuktu levéltárában? Senki sem tudja pontosan! Pedig a kutatóközpont már 1973- ban megalakult, de a kéziratok restaurálása és regisztrálása még mindig nem fejeződött be. Becslések szerint a kéziratok száma 60 ezer és 100 ezer között van, de egyes vélemények szerint ennél is több. Tartalmuk elsősorban vallási jellegű, de vannak matematikai, fizikai és zenei tárgyú értekezések is. Zarándokok messze földről hozták ide a kéziratokat a középkor idején, amikor Timbuktu fontos központ volt.
Amióta Timbuktut elfoglalták a lázadók, az Ahmed Baba kutatóközpont munkatársai megszöktek vagy bujkálnak. Az Ansar Dine és az AQIM harcosai ki-be járnak a levéltárba, és nem távoznak üres kézzel. Hatalmas zsákokban cipelik ki a zsákmányt! Ezért az UNESCO főnökasszonya arra szólítja fel az afrikai országokat, hogy védjék meg közös szellemi örökségüket! A nagyhatalmak is arra biztatják az afrikai államokat, hogy küldjenek katonákat a terrorista szervezetek kifüstölésére, de az érintettek húzódoznak. A líbiai polgárháború után ugyanis a terrorista szervezetek komoly fegyverekhez jutottak és jelentős harci erőt képviselnek. Ha viszont nem indul ellenük katonai akció, akkor tovább folyik Timbuktu kirablása, és Észak-Mali egész területén terrorista bázis épülhet ki, amely egész Afrikát fenyegetheti.
(Visited 1 times, 1 visits today)