Az egy héttel ezelőtti választásokon győztes Igazság és Fejlődés Párt nehezen talál koalíciós partnert. Ez az iszlamista politikai alakulat a 27 százalékos eredményével a legnagyobb törvényhozási frakciót alkotja. A kormányzáshoz azonban még legalább két párttal meg kell egyeznie, hogy a parlamenti többsége meglegyen. A marokkói választási rendszer sajátossága, hogy a győztest nem engedi „túlnyerni”, így az mindenképpen csak koalícióban kormányozhat. A szövetségkötés nem lenne különösebben bonyolult. Az IFP-nek a Koutla nevet viselő, hárompárti szövetséggel kellene egyezségre jutnia. Ezek a pártok eddig is kormányzati tényezők voltak. Csakhogy ezekben a politikai alakulatokban belső, generációs viták folynak. A fiatalok kiszorítanák az idősebb politikusokat. A legrégibb marokkói párt, az Istiqlal is ódzkodik az iszlamistákkal kötendő koalíciótól, bár ezt csendesebben teszi, mindenesetre attól tartanak a párt vezetői, hogy ebből a szövetségből csak vesztesen távozhatnának.
Az IFP-nek 107 képviselője van a 395 tagú marokkói parlamentben. A törvényhozási többséghez még legalább 91 szavazatra van szüksége.