A konferenciáról élő közvetítéssel jelentkezett több nemzetközi és afrikai TV csatorna, emellett csaknem100 újságíró akkreditáltatta magát (Liberte, Le Buteur, le Soir, Kommersant, Tanjug, Al-Vefadh, People’Daily, El-Watan, stb.). A magyar sajtóorgánumok képviselői közül a Magyar Nemzet újságírója, Csaba László vett részt az eseményen.
Szabadság Afrikában
A konferencia elnöke, Olusegun Obasanjo korábbi nigériai elnök nyitóbeszédében hangsúlyozta a rendezvény fontosságát, annak a jövőbeni hatását és méltatta a megjelent tudósokat, kutatókat. Utána Amr Moussa, az Arab Liga főtitkára, méltatta a Világszervezet 1514-es számú határozatát, amellyel a korábbi, gyarmati függőségben élő népek függetlenséget és nemzetközi legitimációt nyertek. Az Afrikai Unió képviselője, Jean Ping szerint a kongói tragédia dinamizálta az antikolonialista harcot, amely végül elhozta a szabadságot az afrikaiak nagy részének.
Thabo Mbeki a korábbi dél-afrikai elnök személyesen is megemlékezett több olyan nagy formátumú emberről (Lumumba, Gandhi, Ben Bella, Ho Si Minh, stb.) akiket személyesen is ismert, és akik sokszor személyes áldozatot is hoztak a hazájuk függetlenségének kivívásakor. Véleményéhez csatlakozott Kenneth Kaunda volt zambiai elnök, aki az afrikai államok vezetőit képviselte a konferencián és egységre buzdította az afrikai országokat, a kolonizáció maradványainak felszámolásában.
Az ENSZ főtitkárának megbízottja, Tayé-Brook Zerihoun az 1514. sz. határozat szerepéről és hatásáról beszélt, emellett beszélt az algériai Függetlenségi Háborúról is. A civil szervezeteket képviselő Pierre Galant beszélt a szabad sajtó szerepéről és felelősségéről, illetve annak hozzájárulásáról a dekolonizációs folyamathoz.
Harc a függetlenségért
Az összes hozzászóló megemlítette, hogy addig nem beszélhetünk a dekolonizációs folyamat lezárásáról mindaddig, amíg olyan területek, népek léteznek, akik nem nyerték még el a függetlenségüket (az ENSZ 16 ilyen területet, népet tart nyilván). Az előadók Nyugat-Szahara helyzetét hozták fel, majd többen ostorozták Marokkót, amely maga is francia, illetve spanyol gyarmat volt korábban, majd a szabadságának kivívása után „új”gyarmatosítóként megszállta Nyugat-Szaharát. Marokkó egyébként nem képviseltette magát a konferencián. Több előadás szólt a nemzetközi jogról, illetve annak alkalmazásáról, szerepéről és hogy a törvények mindenkire egyformán kell hogy vonatkozzanak.
Magyar tudósok a konferencián
Magyarországot két kutató, Dr. J. Nagy László egyetemi tanár, a Szegedi Tudomány Egyetem Doktori Iskolájának vezetője és Besenyő János őrnagy, a ZMNE doktorandusza képviselte. Nagy professzor, aki több mint 40 éve kutatja az algériai történelmet és több könyvet, tanulmányt is írt a Maghreb-régióról, az algériai Függetlenségi Háború magyar vonatkozású eseményeiről tartott előadást. A szegedi professzor előadását és tudományos munkáját, a jelen lévő kollégák mellett, Ahmed Ben Bella, Algéria korábbi elnöke is méltatta, majd sok sikert kívánt a további munkájához.
Besenyő János őrnagy, aki közel egy évtizede végez kutatásokat a nyugat-szaharai konfliktussal kapcsolatosan, az ott működő ENSZ békemisszió (MINURSO) tevékenységét, a békefenntartókat érő kihívásokat és a terület lehetséges jövőjét mutatta be. Az előadás sikeréhez jelentősen hozzájárult az a tény, hogy az előadó, maga is szolgált békefenntartóként Nyugat-Szaharában és több más béketámogató műveletben is, így az „akadémikus” ismeretek mellé jelentős gyakorlati tapasztalatokról kapott információt a hallgatóság.
A konferencia zárásaként felolvasták az ott megfogalmazott „Algíri Nyilatkozatot”, amelyben a résztvevők hitet tettek a dekolonizációs folyamat befejezése mellett.