Az Afrikai Unió küldötte, Thabo Mbeki sem tudta jobb belátásra bírni a két elefántcsontparti elnököt. Laurent Gbagbót hosszan győzködte az elnöki palotában, Alassane Ouattarával viszont fél órát tárgyalt mindössze. Közben kétszer is találkozott Youn-jin Choi-al, az ENSZ különmegbízottjával. Végül másfél nap után eredménytelenül ért véget elefántcsontparti missziója.
Most a Nyugat-afrikai Országok Gazdasági Közössége (Cédeao, Ecowasc) próbálkozik kívülről úrrá lenni az elefántcsontparti belpolitikai válságon. Várhatóan bizonyos szankciókról is dönthetnek Elefántcsontparttal szemben. Ez különösen annak fényében valószínűsíthető, hogy az Európai Unió, az ENSZ, az Egyesült Államok rosszallást fejezte, és fejezi ki folyamatosan az elefántcsontparti helyzet miatt.
Barack Obama amerikai elnök diplomáciai úton küldött táviratában választás elé állítja Laurent Gbagbót; vagy elfogadja a választási bizottság eredményét és távozik, ha viszont marad, szembe kell néznie a nemzetközi elszigeteléssel és viselnie kell a következményeit.
Az IMF és az Afrikai Fejlesztési Bank is azonnali megoldást szeretne. Az AFB elnöke nemrég úgy nyilatkozott, hogy a „válság már túl sokáig tartott, megoldás kell azonnal”. Ezzel együtt, az IMF-hez hasonlóan pénzügyi szankciókat is kilátásba helyezett.
Az ENSZ már menekíti alkalmazottait az országból, de a tízezer kéksisakos katona marad Elefántcsontparton. Egyre több civil is menekül az országból, főleg a 20 milliós lakosság negyedét kitevő külföldi munkások.
A politikai krízis rövidesen humanitárius katasztrófába torkollhat. Az emberek nem dolgoznak, a termelés leállt, az ország határai lezárva. Emiatt az élelmiszer árak az égbe szökhetnek.
Az elefántcsontparti elnökválasztás után a független választási bizottság Alassane Ouattarát hirdette ki győztesnek, az Alkotmány Tanács viszont Laurent Gbagbót. A nemzetközi szervezetek, és többek között Barack Obama amerikai elnök, Ban-ki-Moon, ENSZ főtitkár is Ouattarát ismerték el győztesnek. Laurent Gbagbó viszont irányítása alatt tartja a hadsereget, amelynek tagjai sokszor törzsi, származási alapon erőszakoskodnak az emberekkel. Az összecsapásoknak már 20 halottja van. Félő, hogyha kiterjed az etnikai alapú csatározás, az a környező országokban is hasonló folyamatokat gerjeszthet.