A mahdi egy havi gyermekmagazin. Három különféle korcsoportnak szánt mutációja jelenik meg – a négyéves ovisoktól a tizenhét évesekig mindenki megkapja a magáét. 30 ezer példányt nyomnak belőle – ami egy alig több, mint három milliós országban igen jelentősnek számít. Vannak benne képregények, kalandos történetek, játékok, ahogy már egy gyermekmagazínnál szokás. Csak a témák mások: a hősök itt a Hezbollah fegyveresei, akik Dél-Libanon izraeli megszállása ellen harcoltak. A konfliktusban sokféle harcmodor keveredett, a nyílt háborútól a gerilla-harcmodoig, az öngyilkos merényletektől az emberrablásig sokféle eszközt bevetettek a libanoni síita szervezet fegyveresei. A Mahdi pedig – hónapról hónapra – őket állítja példaképül a gyermekek elé. Az újság, akárcsak maga a Hezbollah, megosztja Libanont.
Sokan – főleg keresztények és szunniták persze – úgy érzik, a síita szervezet állam az államban, és azzal, hogy igen aktívan agitál a gyermekek között (a Mahdi mellett vannak gyermektáborok, cserkészcsapatok tévéműsorok is), az erőszak kultuszát terjesztik, fanatizálják a fiatalokat, őrült gyilkológépeket akarnak belőlük faragni. Fatima Charafeddine, számos gyermekkönyv írója, szerint igen veszélyes az, amit a Hezbollah tesz. Egyrészt, mert a fegyvereket beviszi a gyermekek világába, másrészt, mert kizárólag a síita vallási közösséghez való kötődést erősíti bennük. Libanonról, a libanoni nemzetről, identitásról sehol nincs szó a füzetekben. – mondja Charafeddine. Sokkal több szó esik viszont például Irán egykori vallási vezetőjéről Khomeini ajatollahról, akit az ideális vezérnek titulálnak.
Abbas Charara, főszerkesztő, elismeri, tényleg vannak fegyverek a füzetekben. A kirakóban géppisztolyt, rakétát raknak össze a fiatalok, a labirintusok aknák között vezetnek, és a hősök között több olyan is van, aki öngyilkos merényleteket hajtott végre. De Charara szerint ezzel nem erőszakra buzdítanak, csak “az ellenállás értékeit mutatják be” Ahogy fogalmaz: “kiváló emberek, nagy hősök voltak az ellenállásban, ha te is ellenállsz, győzedelmes lehetsz, és mindez az oktatásnál kezdődik.” Ugyanakkor rámutat arra is, a magazinokban koránt sem csak a háborúkról van szó – említ cikkeket Einsteinről, Edisonról, vagy éppen Victor Hugoról.
A Hezbollahot a libanoni síiták iráni mintára 1982-ban alapították. Aktívan részt vett a polgárháborúban, és az izraeli megszállás elleni harcban egyaránt. A polgárháború után az egyetlen politikai szervezet volt, amelyik nem fegyverezte le seregét. Többek között ezért nyugaton sokan tartják terrorszervezetnek. Libanonban viszont a demokratikus politikai életben pártként működik, jelentős befolyással az ország politikai életére.