A félautonóm Kurdisztán és a bagdadi központi kormány között már nagyon régóta tartott az olajvita. Bagdad szerint minden csepp kurdisztáni olaj a központi kormány tulajdona. Az erbili helyi vezetés viszont úgy értelmezte az autonómiát, hogy a Kurdisztánban kitermelt olaj jelentős részét saját zsebre adhatja el és ezt meg is tette. Sok tárgyalás, alkudozás fulladt kudarcba. De most megállapodtak. Ehhez kellett az új iraki kormány is, de még inkább az a fenyegetés, amit az Iszlám Állam Bagdad és Kurdisztán számára egyaránt jelent.
A 2015 január elsejétől életbe lépő egyezmény szerint Kurdisztán napi 250 ezer hordó olajat bocsát Bagdad rendelkezésére. További 300 ezer hordót pedig a Kirkuk környékén kitermelt olajból. Ez a régió elvben a központi kormány fennhatósága alatt áll, de az utóbbi hónapok harcai során a kurdok ellenőrzése alá került. Az egyezmény értelmében így Irak napi termelése eléri a 3 millió hordót, ami jelentős mennyiség és enyhít a költségvetési gondokon, még az alacsony ár mellett is. Cserébe a bagdadi hadügyminisztérium költségvetéséből egy milliárd dollárt kap Kurdisztán a „pesmergák”, vagyis a kurd hadsereg fegyverzetének fejlesztésére. A közös ellenség, az Iszlám Állam tehát elérte azt, amit saját „erőből” Bagdad és Erbil korábban képtelen volt. E megállapodás már vonatkozni fog a nemrég feltárt két új kurdisztáni olajmezőre is, ahol kitermelő a francia Total lesz, tehát a jövedelem már három részre oszlik Bagdad, Erbil és a Total között. (Fotó:AFP)