Dr. Ronald Ross, a liverpooli Trópusi Orvosi Egyetem professzora, 1987-ben, egy szúnyog felboncolása során rájött, hogy maláriával fertőzött egyed vérét szívhatta: felfedezte, hogy a malária-parazita a moszkitó gyomrának falába fészkelte be magát. További kutatások során maláriával fertőzött madarakat használt, így megfigyelhette a malária-parazita teljes életciklusát, és jelenlétét a szúnyog nyálmirigyeiben. Ross akkor bizonyította, hogy a malária a szúnyogcsípéssel terjed a fertőzött egyedekről, azaz az emberek közt is ez a kór tovább fertőződésének oka. Rosst, a szúnyog által terjesztett malária felfedezéséért Orvosi Nobel-díjjal jutalmazták 1902-ben.
Tavaly ez alkalomból az ágyhálók és szobai spray-k helytelen használatára hívták fel a figyelmet, és azt tanácsolták az afrikai kormányoknak, ne vesztegessék soványka forrásukat ezekre kevéssé hatékony eszközökre és intézkedésekre.
A kutatásokból kiderült, hogy az ágyhálókkal csupán csak 25%-os hatékonysággal előzhető meg a malária. Tehát, ha egy valószerűtlen esetben Ghána teljes lakossága, este 5 órától reggel 7-ig szúnyoghálók mögé bújhatna, akkor is csak negyedére csökkenne a maláriaesetek száma. Ennek ellenére számos önkéntes szervezet még mindig arra gyűjti a pénzt, hogy Afrikát „behálózzák”, holott a szúnyogok nappal is csípnek.
Idén a figyelmet azok felé az Afrikában működő cégek felé fordítják, akik – társadalmi felelősségvállalási stratégiájuk részeként – részt vesznek a malária elleni küzdelemben.