Az egyiptomi elnök július közepén találkozott az izraeli kormányfővel, Benjamin Netanjahuval, aztán az amerikai elnök közel-keleti külön-megbízottját, George Mitchellt fogadta, majd Mahmud Abbásszal, a Palesztin Hatóság vezetőjével tanácskozott. Vagyis hát a 82 éves Hoszni Mubarak aktívan dolgozik, látszólag ereje teljében van.
De állítólag csak látszólag. Amerikai és nyugat-európai hírszerzési források szerint ugyanis az egyiptomi vezető végstádiumba érkezett gyomor- és hasnyálmirigyrákban szenved. Sajtójelentések szerint július elején egy franciaországi kórházban kezelték, márciusban pedig Németországban járt, ahol hírek szerint epehólyagműtétet hajtottak végre rajta.
Sokak szerint a Mubarak-fiú lehet az utód
Az amerikai The Washington Times című napilap meg nem nevezett közép-európai hírszerzési forrást idéz, akinek becslései szerint Mubarak egy éven belül halott lesz, nem éli meg már a jövő év szeptemberére tervezett elnökválasztást sem. Idézi a lap Steven Cook, politikai elemzőt is, aki a washingtoni Külkapcsolatok Tanácsa egyiptomi szakértőinek egyike. Cook májusban járt Kairóban, s mint elmondta, egyiptomi partnerei eléggé borúsan ítélték meg Mubarak egészségi állapotát, csaknem mindenki azt jósolta, hogy az elnöknek maximum egy-másfél éve lehet hátra a földi árnyékvilágban.
Az amerikaiak különösen árgus szemmel figyelik az egyiptomi vezető egészségi állapotát; Hoszni Mubarakot ugyanis a változékony közel-keleti helyzet kifejezetten stabilizáló tényezőjének tartják, s az esetleges kairói őrségváltás aggodalommal tölti el a politikai döntéshozókat.
Az Országos Hírszerzési Tanács és az Egyesült Államok Központi Főparancsnoksága hírszerzési elemzőket kért fel a szerintük várható Mubarak-utáni helyzet forgatókönyveinek felvázolására. Ugyanakkor a State Department (az amerikai külügyminisztérium) szóvivője, P. J. Crowley azt közölte: az amerikai kormányzat nem foglalkozik a Mubarak utáni helyzettel, Hoszni Mubarak változatlanul Egyiptom elnöke, s Washington továbbra is rá és kormányára támaszkodik a közel-keleti biztonság és stabilitás megteremtésében.
Hoszni Mubarak Anvar Szadat 1981-es meggyilkolása után lett a nílusi ország vezetője. Szadat helyettese, azaz alelnök volt, korábban pedig a légierő pilótája (aki egyébként az 1973-as háború légvédelmi parancsnoka volt). Szükségállapot kihirdetésével kormányozza országát, s a szükségállapotról szóló törvényt az idén májusban ismét meghosszabbították, két évre.
Nevéhez fűződik az Izraellel 1979-ben megkötött „hideg béke” megerősítése, s a 90-es években, az úgynevezett közel-keleti békefolyamat (magyarán: a palesztin-izraeli tárgyalások sorozata) idején az Egyesült Államok értékes szövetségesévé vált. Az Arab Liga regionális csúcsértekezletein rendre felemelte hangját a leghevesebb Amerika-ellenes áramlatok, vélemények, állásfoglalások ellen, ugyanakkor sikerült helyreállítania Egyiptom vezető szerepét az arab világban. (1989-ben újra fel is vették az Arab Liga tagországainak sorába.)
2007-ben áterőltetett egy új törvényt, miszerint elnökválasztáson csakis olyan személyek indulhatnak jelöltként, akik már legalább egy éve politikai párt vezetőiként bizonyítottak. S jóllehet, Mubarak mindig visszautasította, hogy utódot jelöljön ki, ezt az alkotmány-kiegészítést sokan mégis akként vélelmezik, hogy kifejezetten az egyik fia érdekében született meg: hogy lehetővé tegye a 47 éves Gamal Mubaraknak az elnökjelöltséget. (A Mubarak-fiú üzletember, egy pénzügyi tanácsadó cég vezetője, és a kormányzó Nemzeti Demokrata Párt befolyásos politikai bizottságának a feje.)
Gamal Mubarak esetleges vetélytársaként – potenciális elnökjelöltként – egyébként egyre gyakrabban emlegetik a Nílus partján Omar Szulejmánt, a hírszerzés főnökét és Mohamed el-Baradeit, a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség volt vezetőjét is.
Forrás: Heti Válasz