Felbomló kormánykoalíció: küszöbön az előrehozott választások Izraelben
Az izraeli kormánykoalícióban már eddig is heves viták voltak, amelyek azzal fenyegettek, hogy előrehozott választásokat kell majd tartani az országban a kormánykoalíció felbomlása miatt. Minden jel szerint az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó “alaptörvény” volt az utolsó csepp a pohárban, és látványosan elkezdődött a távolodás Benjamin Netanjahu miniszterelnök és Jaír Lapid pénzügyminiszter között.
Már a múlt hétvégén voltak jelei annak, hogy felbomlóban van az izraeli kormánykoalíció. Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök vasárnap találkozott Avigdor Lieberman külügyminiszterrel, hétfőn pedig Naftali Bennett és Jáir Lapid miniszterekkel folytatott megbeszéléseket. Ez volt a kormányfő utolsó kísérlete egy koalíciós megegyezésre, mivel szerinte a Jés Atid (“Van jövő”) inkább ellenzékként, mintsem kormánypártként viselkedett.
Habár a parázs viták a nemrég elfogadott új zsidó “alaptörvényről” alakultak ki, de az izraeli sajtó szerint nem kevés szerepet játszott bennük a korábbi költségvetési vita. A Likud kormánypártból ugyanis többen azt állították, hogy Jaír Lapid pénzügyminiszter megszegte kötelezettségét, és nem utalt át több milliárd sékelt a honvédelemnek. A pénzügyminiszternek elege lett abból, hogy az izraeli hadsereg a gázai Szilárd Sziklaszirt hadművelet költségeinek fedezésére az eredetileg meghatározott összegen felül hét-nyolc milliárdnyi sékelt kap, miközben a költségvetési hiány meghaladta a három százalékot. Ezért úgy döntött, hogy magánkezdeményezésekből tervez fedezni egy olyan megaprojektet, mint a hadsereg fő bázisainak az áttelepítése a központi régióból a Negev-sivatagba.
A hétfői megbeszélés ezért – a helyi lapok szavaival élve – „példátlan vádaskodásba torkollott“. Netanjahu egy „ötpontos ultimátumot” tett közzé, amelyben „meghatározta”, hogy mi a Jes Atíd szerepe, és „újabb feltételeket” szabott Lapidnak az együttműködésre. Ebben szerepel többek közt az Izraelt zsidó nemzetállamként meghatározó vitatott törvényjavaslat támogatása, valamint az is, hogy a Jes Atíd lemond a fiatal párok első lakásvásárlásához nyújtandó nulla százalékos adóról, ami pedig Lapid egyik legfontosabb ígérete volt választóinak. Ezenfelül az izraeli kormányfő fontos feltételként jelölte meg, hogy a pénzügyminiszter ne bírálja a Likudot az Egyesült Államokkal megromlott viszony, a telepes politika és a kelet-jeruzsálemi építkezések miatt.
Lapid kereken elutasította Netanjahu feltételeit, és a találkozó után néhány perccel az ellenzéki ultraortodox Sász párt élén álló Arie Deri felszólította a Kneszet (izraeli parlament) összes frakciójának vezetőjét, hogy haladéktalanul kezdjék meg az egyeztetéseket egy előrehozott választás időpontjáról. A Jes Atíd hivatalos közleményében egyszerűen arról beszélt, hogy az „ultimátum Netanjahu mocskos trükkje, mivel az izraeli miniszterelnök pontosan tudta, hogy a feltételei elfogadhatatlanok, és lényegében egy előre hozott választást akar kikényszeríteni.”
A Ynet weboldal szerint a legreálisabb forgatókönyv az, hogy a Kneszet frakciói megállapodnak egy választási időpontban, majd megszavazzák a parlament feloszlatását. Az ellenzéki pártok már hétfőn beterjesztettek erről egy törvényjavaslatot, amelyet első olvasatban szerdán vitathatnak meg a pártok. A végső szavazás már a jövő héten megtörténhet.
A kép forrása: Europress/AFP