Az ENSZ Menekültügyi Főbiztossága (UNHCR) szerint Eritrea katonai sorozási politikája, az aszályok és a kedvezőtlen gazdasági lehetőségek miatt minden hónapban kb. 1800 ember dönt úgy, hogy a határt átlépve, Szudánban próbálnak meg boldogulni.
„A menekültek 30-40 éve vannak itt, így már több generáció is megtalálható, ami kifejezetten egyedeinek számít” – mondta Peter de Clercq, az UNHCR szudáni munkatársa. „Tudomásunk szerint ez a leghosszabb ideje tartó menekültügyi probléma Afrikában, aminek még mindig nincs vége, melynek oka leginkább Eritrea politikai helyzete” – tette hozzá Clercq.
Az eritreai menedékkérők szerettek volna Európába vagy Izraelbe menekülni, de ha olyan messze nem is, akkor legalább egy jobb életről álmodoztak Szudánban. Azonban ezrek szembesültek a menekülttáborokban lévő borzalmas körülményekkel, az élelmiszer és a megfelelő egészségügyi ellátás hiányával, illetve azzal, hogy a kevés erőforráson osztozni kell a szudáni nemzettel. Amikor a menekültek megérkeznek az eritreai határhoz közeli Shagarab táborba Kassalába, nem kapnak azonnal menedékhelyet. Ha a menekültstátuszukat megerősítették – ami 4-6 hétig is elhúzódhat – akkor költözhetnek sátrakba vagy kunyhókba, amelyeket gyakran saját maguknak kell felépíteniük.
„Nehéz itt az élet. Hallásból ismertük a tábort, kényelmesnek tűnt, de ha idejössz, akkor kiderül, hogy olyan, mint egy eritreai katonai tábor, mivel egyáltalán nincs pénzed” – mesélte egy 22 éves eritreai menekült.
Forrás: Africa World News