“A nemzetállami törvényből hiányzik a Függetlenségi Nyilatkozat mélysége és nagysága” – idézte Rivlinnek kedden, az éves ügyészkonferencia megnyitóján elhangzott szavait a Háárec című napilap. Az 1948-as Függetlenségi Nyilatkozat jelentette Izrael Állam létrejöttének alapját.
“A javaslatot úgy lehet értelmezni, mintha megkérdőjelezné a cionista vállalkozás sikerét és rágalmaknak teszi ki Izraelt” – tette hozzá a köztársasági elnök.
“Vannak néhányan kívül és belül, akik kétségbe vonják, de Izrael a zsidó nép nemzetállama, melynek földjén szabadság van. De mi értelme ennek az alaptörvénynek?” – tette föl a kérdést az államfő. “Vajon magának a javaslatnak a felvetése nem a cionista kezdeményezés sikerének a megkérdőjelezését jelenti-e, amelyben mindannyian élünk” – fűzte hozzá.
A The Jerusalem Post szerint Rivlin álláspontja nyomán távolabbra került az előre hozott választások időpontja, mert ez várhatóan arra kényszeríti Benjámin Netanjahu miniszterelnököt, hogy továbbra is egyben tartsa kormánykoalícióját a centrista pártok várható elszakadását okozó törvényjavaslat elvetésével vagy módosításával.
Az izraeli törvények szerint ugyanis az államelnök kéri fel a választások után az új kormány megalakítására az általa legalkalmasabbnak vélt politikust, akinek nem feltétlenül kell a legnagyobb párt vezetőjének lennie.
A Netanjahu által sürgetett új alaptörvény ellen az államelnökön kívül állást foglaltak mind a kormánykoalíción belüli centrista, mind ellenzéki politikusok. Kedden egy konferencián Cipi Livni igazságügy-miniszter, a centrista Tnua (Mozgalom) párt vezetője azt mondta, hogy a zsidó nemzetállami alaptörvény “a szemétbe dobja a Függetlenségi Nyilatkozatot”, amely egyforma jelentőségűnek határozza meg Izrael zsidó és demokratikus jellegét.
Jichák Herzog, az ellenzéki szociáldemokrata párt elnöke pedig kijelentette, hogy “csakis egy önbizalom-hiányos miniszterelnöknek van szüksége zsidó nemzetállami törvényre önigazolásul”.
Vasárnap a kormány ülésén abban állapodtak meg a miniszterek, hogy az ott elfogadott elvek alapján szerdán a kneszet elé terjesztik az új alaptörvény addigra kidolgozott szövegét. Hétfőn azonban az eredetileg tervezettnél egy héttel későbbre halasztották az első olvasat plenáris szavazását, és a rendkívül éles külső és belső kritika hatására egy időre várhatóan lekerül a kérdés a parlament napirendjéről.