Képes lesz valaha Ghána fejleszteni a szellemi tőkéjét?

A szellemi tőke jóléthez vezet minden országban. Elég egy futó pillantást vetni Japánra, Izraelre, Kínára, Dél-Koreára, és máris megerősíthetjük azt az állítást, hogy a legfőbb erőforrás, amire egy országnak szüksége van a XXI. században, az a minőségi emberi erőforrás. Van az imént felsorolt országoknak jelentős ásványkincsük, fájuk, kakaójuk, vagy termékeny földterületük? Nem sok, igaz?

Vessünk egy pillantást a konkrét tényekre: Izrael fele akkora méretű, mint Togo, összesen 21 ezer négyzetkilométer. Ennek a kis területnek elég nagy része száraz és egyenetlen. Izraelben hat és fél millió ember él. Az országnak nincs kőolajforrása, azonban exportál vegyszereket, zöldségeket és gyümölcsöket. Tény, hogy az izraeli paradicsom iránt óriási kereslet van az Amerikai Egyesült Államokban.

 

Ghána területe 238.537 négyzetkilométer, népessége pedig 21 millió fő. Az állam növényzetének nagy része trópusi esőerdő. Ghána sem gyümölcsöt, sem zöldséget nem exportál, viszont kakaót termesztenek.

 

Szinte csodának számít, hogy Izrael ilyen adottságok mellett el tudja látni saját lakosságát élelmiszerrel, és még exportálni is képes más országokba. Izrael nagyon kevés vízzel rendelkezik, amivel tudná művelni a földeket, és az is tény, hogy az ország területének 60 százaléka kősivatag. Bizonyára sokakban felmerül a kérdés, hogy akkor mégis hogyan csinálja Izrael.

 

A legfőbb különbség a minőségi emberi erőforrás. Izrael úgy döntött, a „szellemi erőforrásának” erőteljes fejlesztésére fókuszál oly módon, hogy magas színvonalú oktatást nyújt az állampolgárai számára, és így rendkívül vonzóvá tették a humán erőforrásukat.

 

Forrás: Ghana News

(Visited 1 times, 1 visits today)

Szóljon hozzá ehhez a cikkhez