“Hatalmas terület! Elképesztően termékeny, óriási esőzésekben és mezőgazdasági erőforrásokban gazdag. Ásványi anyagok! Van olajunk és rengeteg más ásványi anyagunk. Nevezz meg egyet!”
Az erőforrásokban gazdag területek és a szegény emberek ellentmondása, újabb aspektusa lehet annak, hogy miért szegény Afrika.
Ez nem csak a háború miatt van. A kérdés talán lehetne az, hogy: “Miért van ilyen sok háború?”
De a kérdés tulajdonképpen félrevezető. Az afrikaiak, mint emberek, lehet, hogy szegények, de Afrika, mint terület, fantasztikusan gazdag ásványi anyagokban, területben, munkaerőben és napfényben.
A külföldiek pontosan ezért jönnek ide több, mint száz éve, hogy megszállják, elfoglalják, megváltoztassák, kifosszák, és kereskedhessenek vele.
A rabszolgaság és a gyarmatosítás szelleme ott lebeg minden egyes afrikai beszélgetésének a hátterében, melyek arról szólnak, hogy a legtöbbjük miért szegény.
Természetesen magától értetődik, hogy a rabszolgaság miatt Afrika egyes területei elszegényedtek, így jöhettek létre a gyarmatosítás alatt kereskedelmi minták, melyeknek a célja az volt, hogy a gyarmatosítónak jövedelmezzen, ne pedig a gyarmatosítottnak.
De lélektani hatása is van ennek.
Hajia Amina Az-Zubair, a nigériai elnök rangidős tanácsadója, mikor a szegénységi ügyekről beszélgettünk, azt mondta nekem, „hogy az egész gyarmatosítás arról szólt, hogy rengeteg dolgot elvegyenek, viszont semmit, se építsenek”, és ez az a hozzáállás ”ami rengeteg gondolkodásmódba átvitte magát”.
Zubair asszony azt mondta, hogy néha még ma is nehéz olyan szegénység csökkentési programot terveznie, ami mindent magába foglalna: „Ülsz egy asztalnál és felteszed a kérdész neki, hogy “Mik az igényeitek?”, majd erre egy abszolút üres választ kapsz. Mivel nekik éveken keresztül megmondták, hogy mit fognak kapni. Így nagyon nehéz számunkra, hogy kielégítsük az igényeiket, amik számukra sem nyilvánvalóak még.
A dél-szudáni forrásokat soha nem fejlesztették megfelelően.A gyarmati uralom idején Dél-Szudánt az olcsó munkaerő és a nyersanyagok bázisaként használták fel.
A függetlenséget, 50 év háborúskodás követte észak és dél között. Az északiak Khartoumban továbbra is a brit oszd meg és uralkodj taktikát követték. Néhány déli úgy hiszi, hogy ez még ma is tart.
Szerkesztette: AHU – Kisvárdai Gyula Balázs