A szakértők, kormányokat, nemzetközi szervezeteket, akadémiákat és a magánszektort képviselik. Találkozásuk során áttekintették az ECA által kiadott tanulmányt, ami az állami-, és magánszféra együttműködésével foglalkozik, azért hogy segítsen felvirágoztatni az agráripart. Az értekezlet múlt hét szerdától július 24. péntekig tartott.
Az ECA Élelmiszer Biztonság és a Fenntartható Fejlődés Osztály igazgatója, Josue Dione, a megnyitón, beszédjében kijelentette, hogy Afrika továbbra is szenved a szegénységtől és az éhínségtől annak ellenére, hogy már tíz év eltelt a Világélelmezési csúcs óta.
“Persze, fejlődés tapasztalható, de mindent összevetve, a gyengehozamú afrikai agráripar és a tartós és kiszámíthatatlan ételellátási problémák, ha maradnak súlyos gondokkal, nézhetünk szembe” jelentette ki.
Azt mondta, hogy habár az Afrikaközi agrárkereskedelem alacsony maradt, a régión éves szinten átlagosan 33 milliárd dollárnyi agrárterméket importáltak az államok 2000 és 2005 között.
“Jól megfigyelhető, hogy ezek a magas importösszegek az eredménytelen afrikai élelmiszer-, és agrárrendszer felépítésének köszönhető, annak ellenére, hogy gazdag termelési potenciával rendelkezik a régió.”
A megbeszélés során a szakértők által elkészített tanulmány, az Afrikai Unió 2006-os Abujai csúcsán meghozott élelmiszerbiztonságot célzó intézkedések megvalósításának segédeszköze lesz.
A találkozón felszólalt még Mafa Chipeta az ENSZ élelmezési biztosa, akinek beszéde arról szólt, hogy miért nem versenyképes az afrikai agráripar. „Néhány nemzetközi cég csirkét importál Brazíliából, azért hogy eladják őket az afrikai piacon ahelyett, hogy saját maguk tenyésztenék meg.”
Dione közölte a szakértőkkel, hogy a feladatuk, hogy megfejtsék, hogy mi az oka annak, hogy az afrikai agráripar nem versenyképes, sem világszinten, sem az afrikai kontinensen. Feladatul tűzte még ki annak a kivizsgálását is, hogy valójában a legjobb megoldás az állami magán szféra együttműködése ahhoz, hogy fejlesszék az agráripart.
“A leggazdagabb kontinens a legszegényebb országokkal”. David Njie az ENSZ Ipari és Fejlesztési Szervezetének (UNIDO) feje mutatott rá erre a paradoxonra. Kijelentette, hogy az UNIDO kiemelt helyen foglalkozik az agráripar fejlesztésével, mert ez a szektor döntő szerepet tölt be az iparosodáshoz vezető úton és ez igaz visszafelé is.
A szakértők a következő problémákban látják az afrikai országok gyenge teljesítményét: az afrikai termelők egyre jobban elszigetelődnek a fejlesztésektől és a terménypiactól, szélsőségesen apró feldarabolódás az afrikai élelmiszer-, és agrárpiacon. A szakértők a következő kérdésekkel álltak elő: Hogyan fogalmazzák meg a regionális agráripar értékeket Afrikában?; és hogyan mozdítsák elő a nemzetközi regionális együttműködéshez szükséges értékeket?
Forrás: Afrol.com
Szerkesztette: AHU – Kisvárdai Gyula Balázs