Összesen 18-an jutottak be a döntőbe, köztük egy orvos és egy komputertudós. Csillogó ruhában vonultak el a zsüri előtt, a háttérben a világ legismertebb ősi buddhista templomainak képével. A királynő a tunéziai Fatma Ben Guefrache lett. Kapott egy aranyórát, egy aranydínárt és egy utat: rövid zarándoklatot Mekkába.
Amikor megkoronázták, könnyek között azt mondta: “Segítsen a mindenható Allah ebben a küldetésben, és szabadítsa fel Palesztínát. Kérem, kérem, szabadítsa fel Palesztínát és Szíria népét.”
A 18 finalistának fejkendőt kellett viselnie, és nem csak a megjenésüket pontozták, de azt is, hogyan tudnak verseket recitálni a Koránból, és mit gondolnak az iszlám szerepéről a modern világban.
“Látni akartuk, mindent értenek-e abból, hogy milyen az iszlám életmód: attól kezdve, hogy mit esznek, hogyan öltözködnek, egészen addig, hogy hogyan élik az életüket” – mondta az AFP-nek az egyik szervező, Dzsamejah Seriff.
A “világ muszlim nője” díj tavaly kapott nemzetközi figyelmet, amikor a megálmodói úgy döntöttek: békés tiltakozásnak szánják a Miss World szépségverseny ellen, amelyet ugyakkor rendeztek meg Balin. Szerintük ugyanis az lealacsonyítja a nőket, amikor bikiniben vonultatja végig őket a kifutón. Pedig, hogy a világ legnépesebb muszlim országában engedményeket tegyenek a keményvonalasoknak, a Balin tartott döntőből kihagyták a bikinis kört. Ezzel azonban nem menekültek meg a radikálisok tüntetéseitől, akik nemes egyszerűséggel “kurvák versenyének” nevezték a Miss World-öt.
A muszlim szépségverseny brit résztvevője, Dina Torkia azt mondja: reméli, hogy a rendezvény segít az iszlámellenes előítéletek eloszlatásában is. “Szerintem fontos, hogy megmutassuk: teljesen normális lányok vagyunk, nem terroristák feleségei. Hogy a kendő a fejünkön nem ijesztő.”
A versenynek egyébként jónéhány kihívással kellett szembenéznie. Hét versenyző lemondta a részvételt, többnyire azért, mert a szüleik nem engedték, hogy egyedül utazzanak. Másoknak meg az indonéz bürokráciával kellett megküzdeniük a vízumért.
Az indiai versenyző pedig lekéste a gépét, és kihallgatásnak vetették alá az indiai reptéri hatóságok: gyanús volt nekik, hogy egy nő, muszlim fejkendőben, egyedül utazik. De végül mégis eljutott a versenyre.
A szingapúri indulónak pedig fel kellett adnia tanári állását, mert a negyedik fordulóra, a döntőre már nem kapott szabadságot az igazgatójától.
A szervezők abban bíznak, hogy pozitív szerepmintát mutatnak a fiatal muszlim nőknek, szerte a világon, a 17-28 éves résztvevőkkel. Akik között, mint már említettük, egy fiatal doktornő is volt, Bangladesből.
De nem mindenki élvezte az utolsó kört. A már említett brit résztvevő azt mondja: a kezdeti lelkesedése csalódásra váltott. “Azt reméltem, amikor idejöttem, hogy megerősítést kapok a hitemben. De úgy tűnik, ez az egész a promócióról szól, a médiáról, és arról, hogy jól kell kinézni”.
A döntő előtt két hetet töltöttek Indonéziában a résztvevők. Árvaházakat látogattak, bölcsődéket, fotózták őket Borobudurban, egy ősi buddhista templomnál. A döntő háttérképe pedig Prambanan volt, a 9. századi jávai templomegyüttes, amely a világörökség része. Ezzel azt akarták jelezni, hogy a muszlimok elfogadják a többi vallást – mondják a szervezők.
Fotó: Europress/AFP