Ruanda eddig hiába kérte háborús bűnöseinek kiadatását, a kérelmet az érintett uniós tagországok rendre elutasították. Múlt héten viszont az EU elnökségét július elseje óta ellátó Svédország bejelentette, kiadja az afrikai országnak azt az 53-éves férfit, akit népirtással vádolnak. Az ügyben fellebbeznek az Európai Bíróságnál.Beatrice Ask, svéd igazságügyi miniszter ma azt nyilatkozta, hogy „Svédország nem szolgálhat lakhelyéül olyan személyeknek, akik hasonló bűncselekményt követtek el”. Ezzel az intézkedéssel Svédország az első olyan uniós ország, amely kiad Ruandának háborús bűnökkel vádolt személyt. A kormány egyetért a legfelsőbb bíróság májusi döntésével abban, hogy semmi jogi akadálya nincs a kiadatásnak. „Egyáltalán nem volt egyszerű döntés, de az ügy alapos megvizsgálása után, arra jutottunk, hogy a szóban forgó személy igazságos bírósági eljárást kap majd Ruandában”, tette hozzá Ask.
Annak ellenére, hogy eddig minden uniós tagállam, sőt az ENSZ is elutasította valamennyi háborús bűnökkel vádolt személy kiadatását a délkelet-afrikai országnak, a svéd kormány mai ülésén úgy döntött, hogy eleget tesz a kérésnek. Ask, a Svéd Rádiónak adott interjújában kiemelte, hogy „Ruanda jogi intézkedései az effajta ügyek vonatkozásában sokat fejlődtek az elmúlt évek során, és minden jel szerint az ítéletek az igazságosság vonalát követik”. Ask szerint számos javulás figyelhető meg Ruanda jogrendszerében, így például az, hogy eltörölték az izolációban letöltendő életfogytiglani szabadságvesztést. Ezeket az előrelépéseket el kell ismernünk. Ask azt is hozzátette, hogy „valakinek meg kell tennie az első lépést, ha tényleg azt akarjuk, hogy a hasonló bűncselekményekkel vádolt személyeket felelősségre vonják”.
A szóban forgó férfit azzal vádolják, hogy részt vett az 1994-es ruandai népirtásban, amely során közel 500 ezer tuszi és több százezer mérsékelt hutu vesztette életét. Egyes sajtóhírek 25, mások 28 meggyilkolt tusziról számolnak be, amiért az 53-éves férfit bíróság elé állítják. A férfi ügyvédje, Hans Bredberg, szerint Svédország hibát követ el azzal, hogy kiadja a férfit. „Nem véletlenül mondott nemet minden más ország, többek közt Svájc, Finnország, Anglia, a kiadatásokra. Először is, Ruandában nincsenek meg az alapvető ügyvédi előfeltételek. A létező 350 ügyvéd kétharmada még képzésben vesz részt. Ezen kívül a tanúk egyáltalán nincsenek biztonságban”, hangsúlyozta Bredberg.
Következő lépésként, Bredberg az Európai Bírósághoz fordul és indítványozza védence kiadatásának megállítását. Az Amnesty International már korábban kiemelte, hogy senkit se adjanak ki Ruandának. Beatrice Ask szerint viszont a mai határozattal Svédország igenis tekintettel van az emberi jogokra, hiszen „ha valakit népirtással vádolnak, ami egy nagyon súlyos bűn, akkor biztosítanunk kell a jogi eljárást”, hangsúlyozta.
A vádlott tagadja az ellene felhozott vádakat, valamint kéri kiadatásának megakadályozását részben arra hivatkozva, hogy a tanúk hamisan nyilatkoztak, részben pedig arra, hogy hutu mivolta miatt emberi jogait nem gyakorolhatná otthonában, ha kiadatása megtörténne.
Forrás: AHU – A-O D.